Új villamosvonal és természettudományi múzeum is épülhet a Debrecen 2030 programban

„A Debrecen 2030 program egy korszakalkotó, Debrecen dimenzióváltását, léptékváltását jelentő komplex és átfogó városépítő stratégia, amely meghatározó jelentőséggel bír majd az évszázad előttünk álló részére”

– hangsúlyozta Papp László polgármester a Debrecen 2030 programot bejelentő sajtótájékoztatón kedden, a debreceni Kölcsey Központban.

Jólét és lakhatás

– Magunk mögött hagyjuk az elmúlt 100 év kudarcait, és egy sikeres új évszázadot nyitunk – fogalmazott Papp László. – Huszonkét éve következetesen és céltudatosan fejlesztjük Debrecent a régió vezető városává, s mindent a debreceniekért teszünk.

„Mi vagyunk az első magyar város, amely a kormány által határozattal és konkrét forrással megerősített, 2030-ig terjedő, komplex fejlesztési programmal rendelkezik”

– húzta alá Papp László. – A Debrecen 2030 stratégia kettős céllal bír: megteremteni a város belső egyensúlyát a gazdaság, közlekedés, jólét és lakhatás rendszerében, másrészt pedig a fejlesztések határon túli, nemzetközi dimenzióit figyelembe véve biztosítja, hogy Debrecen 2030-ra sikeres közép-európai regionális központ legyen.

A polgármester szerint a megyeszékhely új korszakot nyit, dinamikus növekedést hirdetve az oktatásban – elsősorban a gazdaságorientált képzésekre fókuszálva.

Nemzetközi jelentőségű kulturális fejlesztéseket is indít, amelyeknek zászlóshajó projektjei az új természettudományi múzeum és egy komolyzenei hangversenyterem lesz.

Új villamosvonal

– A jövő közép-európai régióközpontja nem képzelhető el a fenntarthatóság és környezettudatos városirányítás nélkül. Új környezetpolitikát hirdetünk, középpontban az erdők és zöldterületek védelmével, minőségi megújításával, megújuló energiára épülő fejlesztésekkel és a Civaqua-programmal, amely a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül juttatja el Debrecen területére – vázolta Papp László.

A „Debrecen 2030” a 2021 és 2023 közötti időszakban 48,3 milliárd forint kormányzati támogatást élvez, amelynek kedvezményezettjei Debrecen, a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő.

A program része az Intermodális Közlekedési Központ megvalósítása, az 1-es villamosvonal korszerűsítése, a Tócóskert, a Tócóvölgy és a városközpont összekötése érdekében új villamosvonal kiépítése kelet-nyugati irányban, valamint a reptér fejlesztése is.

A bejelentésen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt is hangsúlyozta, hogy Debrecent nem lehet megkerülni, és a kormány nem tesz különbséget kis és nagy városok között. A program kormányzati támogatásának rendelete szerdán jelenik meg, és 2021-től évi 15, valamint 21 és 12 milliárd forintos bontásban érkezik a pénz. A terv alappillérei között a Csokonai Színház renoválása és a természettudományi múzeum debreceni megépítése is nagy hangsúlyt kap – húzta alá a tárcavezető, kijelentve: a betelepülő cégek bíznak Debrecenben.

A Balásházy is megszépül

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora és Bács Zoltán kancellár úgy vélekedett, hogy nagyszerű siker a Debrecen 2030 program, amelynek szemléletformáló szerepe van, és széleskörű összefogással ölt testet. Az egyetemi projektek között egyebek mellett campus- és csillagdafejlesztés, a sporttudományi oktatóközpont fejlesztése és járműlabor is szerepel.

Ugyanakkor várhatóan felújítják a Debreceni Egyetem főépületét és a Balásházy-középiskola főépületét is. Mindezek mellett megvalósulhat az egyetemi science park, a Nagyerdei Stadionban pedig e-sport-központ létesülhet.

Kósa Lajos országgyűlési képviselő az ünnepség zárszavában arra is rámutatott, hogy most ismét a magyar jövő épül Debrecenben. Erre már többször volt példa a magyar történelemben, s kijelenthető, hogy ha Debrecen sikeres, akkor Magyarország is sikeres.

Vass Attila