A nyugdíjas élet boldogságának titka

A Harvard pszichológusai százhúsz embert kérdeztek meg arról, mit gondolnak a nyugdíjról, hogyan készülnek fel az átmenetre, és milyen érzés, amikor már nem kell órára kelni. A pszichológuscsapat három amerikai nagyvállalat szakembereivel ült le beszélgetni. Az alanyok között volt olyan, aki még nem akart nyugdíjba menni, akinek kevesebb mint egy éve volt hátra a visszavonulásig, és megkérdezték azokat is, akik épp akkor kezdték nyugdíjas éveiket. Utóbbiak közül tizenketten azt mondták, nem ezt várták az időszaktól.

Új életszakaszban

A hosszú, éveken át tartó munka után nehéz átállni a nyugdíjas „üzemmódra”. Az embereken valamiféle bizonytalanság lesz úrrá: nem tudják, mihez is kezdjenek, és persze vannak, akik boldogan tekintenek az előttük álló időszakra. A kutatás szerint ők azért állnak másképp a témához, mert van napirendjük akkor is, amikor már nem kell bejárniuk dolgozni: tudják, hogy mit fognak csinálni aznap, és vannak terveik a következő hetekre, akár hónapokra is.

Több részletben

A szakemberek szerint a nyugdíjba vonulást négy szakaszra lehet bontani: elhatározás, munkáról való leválás, új életstruktúra kialakítása, és ennek megszilárdítása. Az egyik legnehezebb a második pont lehet, hisz sokaknak nem olyan könnyű eltávolodni a munkától. Különösen igaz lehet ez azokra a személyekre, akiknek hivatása fontos tényező volt abban, hogyan értékelik magukat. A problémára jó megoldás lehet például az önkéntes munka vagy egy új szabadidős tevékenység, így a korábban a munkába fektetett energiát máshol tudják hasznosítani. S az sem ritka, hogy valaki a nyugdíjkorhatár elérése után is tovább dolgozik, részmunkaidős állást vállal – olvasható a hazipatika.com-on.

HBN