Felröppenő kérdések

Szakembereket kérdeztünk: ők hogyan látták a katasztrófát és az azt követő mentési munkálatokat?

Nem vagyok repülési szakember, nem tudom, milyenek voltak a repüléshez a feltételek, de a légi katasztrófa hallatán felmerült bennem: ha készenlétben álltak volna a mentőhelikoptereink, talán könnyebben hozzáférhettek volna a helyszínhez, s talán hamarabb elröppenhettek volna a meglelt sérülttel, mint amennyi idő alatt mentőautóval sikerült kórházba juttatni – mondott véleményt dr. Csiba Gábor, a B.-A.-Z. megyei kórház főigazgató főorvosa. Elmondta, az OMSZ által mentésre jelenleg használt, nagy méretű katonai helikopterek nem alkalmasak arra sem, hogy a megyei kórház helikopter-leszállóján földet érjenek. (Mint tudjuk, a megyében korábban légimentést szolgáló két gép a volt üzemben tartó, azaz a Base Kft. és az OMSZ viszálya folytán jelenleg leplombálva pihennek a miskolci reptéren.)

A főigazgató elmondta: a sérültnek a kassai kórházba való szállítása mellett szól, hogy közelebb volt a katasztrófa helyszínéhez. Ennek kapcsán azonban felmerül: vajon a halott áldozatok számára miért a hazai kórházak patológiáinak hűtőtároló-kapacitását kívánták igénybe venni.

Egyelőre mindenki csak találgat

Vári Gyula, a magyar légierő többszörös világbajnok pilótája érdeklődésünkre elmondta: habár ő pályafutása során nem vezetett An-24-est, ám a kollégáitól, a szakmában hallott a típusról. A pilóták igazi igáslónak tartott a gépet, amit persze jó értelemben kell venni, a magyar pilóták elégedettek voltak vele.

A balesetettel kapcsolatban a világhírű pilóta annak a véleményének adott hangot, hogy ilyen rövid idővel a katasztrófa után nincs olyan szakember, aki felelősen véleményt alkothatna a történtekről. Egyelőre csak találgatások láttak napvilágot, ám ezeket Vári Gyula nem szeretett volna kommentálni. Mint mondta: biztos benne, hogy az alapos vizsgálat fényt derít a baleset okaira.

 

,,Az elterjedt hírekkel ellentétben nem a szlovák-, hanem a magyar hadsereg irányította a mentési munkálatokat. Természetesen igénybe vettük szlovák szakértők segítségét is, de ők elsősorban annak a vizsgálatára érkeztek a helyszínre, hogy megállapítsák, mi okozhatta a tragédiát. Az a legszörnyűbb ebben a tragédiában, hogy akik lezuhantak, már csak egy pár percre voltak régen látott otthonuktól.

Havril András vezérezredes, a Magyar Hadsereg vezérkari főnöke

,,A helyszínen lévő alakulatok hajnali négy órakor hagytak fel azzal a reménnyel, hogy túlélőre bukkanjanak. Addigra már bebizonyosodott, amit sejtettünk, de nem akartuk elhinni, hogy csak egy ember élte túl a szörnyű balesetet. A szakemberek szerint azért is hagyhattuk abba a keresést, mert ilyen időjárási körülmények között egy esetleges életben lévő sérült már a lehűlés miatt vesztette volna az életét.

Garamvölgyi Lászó, az ORFK szóvivője

,,Amint értesültünk a tragédiáról, azonnal a helyszínre irányítottam, akit csak el lehetett egyáltalán érni. A riasztástól számított pár percen belül már tizenöt autó és ötven rendőr tartózkodott a térségben, hogy minden tőle telhetőt megtegyen azért, hogy a mentés minél zavartalanabb legyen. Aktívan részt vettünk a helyszín biztosításában és a mentési munkálatokban egyaránt.

Dr. Sulyok János, az encsi rendőrkapitányság vezetője

,,Folyamatosan történik a mentési és felderítési munkákkal együtt a már azonosított áldozatok elszállítása. A rendkívül nehéz terepviszonyok miatt ez meglehetősen lassan megy. A tragédia helyszínén egy 350-400 méteres szakaszt vizsgáltunk át a lehető legnagyobb alapossággal, ami nem ment volna a közreműködő hatósági szerek szakértőinek tökéletes összhangban végzett munkája nélkül.
Tatár Attila vezérőrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főig= azgatóság vezetője

Sz.K., H.Sz., B.G.








hirdetés