Felháborodást keltettek Horvátországban és Szlovéniában Antonio Tajani olasz politikus Isztriát és Dalmáciát éltető szavai

Zágráb/Ljubljana – Felháborodást keltettek Horvátországban és Szlovéniában Antonio Tajani olasz politikus Isztriát és Dalmáciát éltető szavai, amelyek az olaszországi Basovizzaban hangzottak el – közölte a horvát sajtó hétfőn. Tajani szerint szavait rosszul értelmezték.

Az Európai Parlament elnöke az isztriai, dalmáciai és szlovén tengermelléki olaszok elűzésének emléknapján vett részt a hétvégén, ahol arról beszélt: olasz állampolgárként és hazafiként minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy felhívja Brüsszel figyelmét arra, mi történt ott az olaszokkal a második világháború után. Beszédé végen azt mondta: “Éljen Trieszt, éljen az olasz Isztria, éljen az olasz Dalmácia, éljenek az elűzöttek, éljenek hazánk értékei”.

Az olasz politikus szavaira először Marjan Sarec szlovén miniszterelnök reagált. Twitter bejegyzésében azt írta: egyesek meg szeretnék változtatni a szlovén történelmet. Ez történik Olaszországban is. majd hozzátette: sajnos olyan politikusok részérő trörténi ez, akik tisztséget töltenek be az Európai Unióban. “Ez példa nélküli történelmi revizionizmus. A fasizmus meg akarta semmisíteni a szlovén nemzetet” – húzta alá szlovén kormányfő.

Tajani kijelentését elítélte a horvát Szociáldemokrata Párt (SDP) is. A párt szerint Tajani szavai nem méltóak a tisztséghez, amelyet betölt.

Élesen bírálták az EU-parlament elnökét a horvát európai parlamenti képviselők.

Biljana Borzan szocialista képviselő szerint sajnálatos, hogy Tajani átvette az olyan szélsőjobboldali politikusok retorikáját, mint Matteo Salvini, akit korábban ő maga is populizmussal vádolt.

Tonino Picula, a regionális az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) párt európai parlamenti képviselőjének szavai szerin Dalmácia és Isztria szenvedett az olasz fasizmus alatt, a szabadságukat és visszacsatolásukat az anyaországhoz pedig a népfelszabadító harcok során nyerték el a második világháborúban, amelyben horvátok, szlovének és olasz antifasiszták is részt vettek.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő szólalt meg utoljára az ügyben. Hétfőn délután újságíróknak nyilatkozva elmondta: felhívta az EP elnökét, akivel szoros barátságot ápol, és magyarázatot kért a kijelentése miatt. “A legélesebben elítéljük és elutasítjuk a kijelentését, amely területi igényre és revizionizmusra utal” – hangsúlyozta Plenkovic. A legnagyobb horvát kormányzó párt, a konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) testvérpártja a legnagyobb olasz jobboldali pártnak, a Forza Italiának, amelynek Tajani is tagja, mindkettő az Európai Néppárt része.

A horvát sajtó közlése szerint Tajani hétfőn az Európai Parlament plenáris ülésének elején fejezte ki sajnálatát, amiért félreértették szavait. Mint mondta: részvételével a megemlékezésen emlékeztetni szeretett volna a több ezer áldozatra, olaszra, de horvátra és szlovénra is. A beszédében a megbékélésre akart felhívni a figyelmet olaszok, horvátok és szlovének között, és bár említette az olasz Isztriát és Dalmáciát, de semmiképpen nem területszerzési célzattal.

“Sajnálom, ha a szavaimat rosszul értelmezték, senkit nem akartam megbántani, csak üzenni szerettem volna, hogy ami akkor történt, ne történhessen meg soha többé” – magyarázta.

A második világháború vége felé több ezer olaszt mészároltak le a jugoszláv partizánok. A tömeggyilkosságok emlékére az olasz kormány 2005-ben február 10-ét az isztriai, dalmáciai és szlovén tengermelléki olaszok elűzésének emléknapjává nyilvánította. Tajani az idei megemlékezésen ennek alkalmából szólalt fel.

A német kivonulás után szlovén és horvát partizánok nyomultak be az isztriai városokba. A civil lakosságot táborba zárták, a nőket megerőszakolták, és sokakat a karsztos vidék kútszerű vermeibe, üregeibe, barlangjaiba, úgynevezett fojbákba öltek. Amikor a második világháború után a terület Szlovénia és Horvátország között megosztva Jugoszlávia részévé vált, az ott élő olaszok többsége – 150-250 ezer ember – elhagyta otthonát.

Az Isztriai-félsziget 1918-ig osztrák-magyar, majd 1919-1943 között olasz uralom alatt állt.

– MTI –