Felavatta a Magyar Házat Vukováron Kövér László

Kövér László, az Országgyûlés elnöke (k) és Zeljko Reiner, a horvát törvényhozás (szábor) elnöke (b2) a magyar nemzetiszínû szalag átvágásával átadják a Magyarok Otthonát Vukováron 2016. június 1-jén.
Kövér László, az Országgyûlés elnöke (k) és Zeljko Reiner, a horvát törvényhozás (szábor) elnöke (b2) a magyar nemzetiszínû szalag átvágásával átadják a Magyarok Otthonát Vukováron 2016. június 1-jén. - © MTI Fotó: Sóki Tamás
Vukovár – Zeljko Reiner horvát házelnökkel közösen avatta fel a vukovári Magyar Házat szerdán Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

Ünnepi beszédében Kövér László Vukovárt az újjászületés XXI. századi európai fővárosának nevezte.

“Örömmel tölt el a Magyar Ház átadása, ami annak bizonyossága, hogy van újjászületés” – fogalmazott a magyar parlament elnöke, aki szerint egy város ereje soha nem a falakban, hanem a városvédők lelkében rejlik.

Szavai szerint így volt ez a jelenkori európai történelem legvéresebb konfliktusában is, amikor a túlerőben lévő támadók az 1991-1995-ös délszláv háborúban gyakorlatilag lerombolták a horvát várost, Vukovárt. 1991 augusztusában, a jugoszláv hadsereg (JNA) és a szerb szabadcsapatok ostromgyűrűbe zárták Vukovárt. A várost néhány száz horvát gárdista, rendőr és mintegy ezer, katonai tapasztalattal nem rendelkező önkéntes csaknem három hónapon keresztül védte a többszörös túlerővel szemben. Az ostromban 1624 ember vesztette életét – közöttük 52 magyar -, 2500-an megsebesültek és 22 ezren kényszerültek évekre elhagyni otthonukat.

A város mára újjászületett, és vele együtt újjászületett a helyi magyar közösség is, a Magyar Ház pedig ennek egyik nagyszerű bizonyítéka – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.

A házelnök elismerését fejezte ki a vukovári és a Vukovár-Szerém megyei magyarság újraszervezői előtt.

Elmondta, hogy Vukováron eredménye van a tudatos magyar közösségépítő munkának, amelyet “nemzeti és keresztény értékeken alapuló hittel és becsülettel a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének képviselői végeznek”.

“Magyarország a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségére egy olyan felelős szövetségesként tekint, amely a horvátországi magyarságot szétforgácsolni szándékozó külső és belső erőkkel vívott küzdelem ellenére is hiteles tudott maradni” – fogalmazott.

A házelnök végezetül azt kívánta az ünneplő tömegnek, hogy Vukovár üzenetét mindenki értse meg Európában, hogy a vukovári Magyar Ház váljon a gyarapodó magyarság életerős közösségi központjává, a magyar nemzeti összetartozás megélésének színterévé s egyben a horvát-magyar barátság és sorsközösség újabb jelképévé is.

Zeljko Reiner horvát házelnök arról beszélt, hogy Horvátország és Magyarország a jószomszédi kapcsolatok példája, főleg ami a kisebbségvédelmet illeti.

“A két ország még 1995-ben megállapodást írt a alá a magyarországi horvátok és horvátországi magyarok védelméről, de ami ennél is fontosabb, ezalatt a 21 év alatt végre is hajtottuk az abban foglaltakat, és nem csak üres szavak maradtak a papíron” – hangsúlyozta.

A horvát házelnök megköszönte Magyarországnak, hogy a magyarországi horvátoknak is van képviselete a magyar országgyűlésben. Hozzátette, hogy még elégedettebbek lennének, ha szavazati joguk is volna. Horvátországban a magyar kisebbség alanyi jogon rendelkezik egy parlamenti képviselői hellyel.

A Vukovári Magyarok Egyesülete nyolc éve alakult meg. A városban közel 400 magyar él. A szórványban élő közösség 2013-ban vásárolta meg a házat, amely jelenleg a székhelyük, és az évek során újítottak fel. A magyar kormány 12 millió forinttal járult hozzá a költségekhez.

Az Országgyűlés elnöke a házavató előtt Zeljko Reinerrel megkoszorúzta a város védőinek emlékművét és fát ültetett a két nép közötti barátság szimbólumaként. A házelnök megbeszélést folytat a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnökségével is.

Kövér László csütörtökön Zágrábban tárgyal Zeljko Reinerrel, Tihomir Oreskovic kormányfővel és Miro Kovac külügyminiszterrel.

Az Országgyűlés elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: azt szeretné, ha a két ország vezetői a jövőben nem csak úgy tudnának tárgyalni egymással, mint két stratégiai partner, hanem mint két barát, amire a múltban már volt példa. Ugyanakkor hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy a még függőben lévő vitás ügyeket ne úgy rendeznék, hogy ki-ki a maga nemzeti ügyeit próbálja meg érvényesíteni. Kövér László szerint azonban ehhez korrekt, egymást tisztelő hangnemre van szükség, ami nem volt jellemző az elmúlt időszakra, és egy kompromisszumkész tárgyalássorozatra.

– MTI –








hirdetés