Fel kell venni a harcot a függőséggel szemben

Akt.:
Sokan egy hosszabb folyamat után jutnak el oda, hogy bevallják maguknak, orvosi kezelésre van szükségük
Sokan egy hosszabb folyamat után jutnak el oda, hogy bevallják maguknak, orvosi kezelésre van szükségük - © Fotó: AFP
Debrecen – Manapság egyre többen harcolnak a drogfüggőség ellen. Sokan nem is akarják maguknak bevallani, hogy kezelésre van szükségük. Juhász Béla Szilárd, a Lelkierő Egyesület elnöke elmondta lapunknak, hogy a teljes gyógyulás sokszor lehetetlen, de az orvosok megtesznek mindent a betegek érdekében.

– Komplexen építjük fel a terápiás folyamatot. Akár éveknek kell eltelnie ahhoz, hogy a függő elmondhassa magáról, hogy felépült. Az első időszakban a beteg komplex detoxifikálása folyik, a szervezetet megtisztítjuk a szertől, s mellette felépítjük azt a szociális terápiás folyamatot, amellyel nap mint nap szembe kell néznie, csoportos, egyéni konzultációra járnia. Nagyon kevés olyan függő ember van, aki első próbálkozásra el tudja engedni a szert; általában két, három megcsúszás, visszaesés történik – mondta el a szakember.

Út a remény kapujáig

Napjainkban egyre többféle drog és egyéb pszichoaktív anyag terjed a fiatalok körében, amelyeket sokan nem csak kipróbálnak, egy idő után mindennapos fogyasztókká válnak. A függőségig való eljutás egy folyamat, először általában alkalomszerűen próbálják ki, majd egyre rendszeresebben. Tizenévesen, huszonévesen a fiatalok együtt ismerik meg a különböző drogokat, majd ha a szer hatását pozitívan élik meg, akkor általában elkezdik rekreációs, szórakozási célból használni.

Minden drogra rá lehet szokni, de vannak nagyobb addikciós potenciálú szerek.” Juhász Béla Szilárd

Juhász Béla Szilárd, a Lelkierő Egyesület elnöke elmondta: ha pozitív hatást nyújt a szer, illetve még nem jelennek meg negatív tünetegyüttesek a használatkor, akkor könnyen lehet, hogy az illető elkezdi rendszeresen fogyasztani. Eleinte heti néhányszor, majd később megjelenik a napi fogyasztás, ami már a függőség előszobáját jelenti. Függőségről akkor beszélünk, amikor a mindennapi élet szervező részévé válik a szerhasználat.

Amikor hiányzik

– Amikor nincs a drogfüggő szervezetében a szer, akkor erősen jelentkeznek az elvonási tünetek. Ez nagyon kellemetlen állapot, komplexen megjelenik a fizikai és a lelki tünetegyüttes. Leginkább a fizikai fájdalom az, ami arra késztetheti a szerhasználót, hogy minél hamarabb droggal tompítsa a szenvedését. Vannak olyan alkoholfüggő emberek, akik remegő kézzel, émelyegve ébrednek. Ez az állapot csak akkor múlik el, ha a szervezet megkapja azt a mennyiségű alkoholt, amire szüksége van, amitől a kézremegés elmúlik. Az illegális szerhasználóknál is hasonló fizikai tüneteket lehet tapasztalni, amikor már kialakult a függőség – mutatott rá Juhász Béla Szilárd.

A szakember úgy fogalmazott: minden drogra rá lehet szokni, de vannak úgynevezett nagyobb addikciós potenciálú szerek. Amit régen a közvélemény nehéz vagy nem könnyű drogoknak hívott, sokkal nagyobb, intenzívebb hatást fejtenek ki. Ezáltal a függőséghez vezető út is nagyon hamar lerövidül, pár használat után akár már ki is alakulhat az addikció. A kokainra, heroinra vagy az újabb típusú szerek közül a dizájnerdrogokra is nagyon könnyen rá lehet szokni. – Minden szenvedélybetegnek vannak tiszta pillanatai: amikor szembenéz a tükörrel, önmagával, és lát valami olyasmit, amitől megrémül, érzi, hogy nem jó úton halad. Nagyon sok esetben a szerhasználat a menekülés útja, de az nagy segítség lehet, ha van állandó kapcsolatteremtés, van kihez fordulni, aki bizalommal fogadja. Segítséget csak akkor lehet adni egy függő embernek, ha az egyén tudja, hogy egyedül kevés a gyógyuláshoz, s belátja, hogy beteg, és támaszra szorul. Nagyon nehéz a mai magyar társadalommal is megértetni, hogy a függőség betegség. Nagyon furcsa kór, amiből fel lehet épülni, ám ez az állapot az illető élete végéig fog tartani. A tünetmentesség elérhető, de nem lehet teljesen meg­gyógyulni – hangsúlyozta. Aki szenvedélybeteg, az is marad.

Eltérő tudatállapot

Fizikailag, lelkileg és szociális értelemben is rombol a szer, megszűnnek a társadalmi kapcsolatok, fiatalok esetében beszűkülnek a baráti, kortárskapcsolatok. – Egy droghasználó emberrel nem szívesen van együtt hosszú távon senki, hiszen ő teljesen más tudatállapotban van. Megváltozott tudat­állapotban nem ugyanazt jelentik a szavak, a mondatok, a viselkedés. Egyfajta szeparációs szorongás jelenik meg, s ezt az egyén még nagyobb mennyiségű kábítószerrel oldja fel. Az intenzív szerhasználatkor testi és lelki tünetek is megjelennek. Különböző bőrbetegségek, a gasztrointesztinális traktus tünetei, vérnyomásproblémák, idegrendszeri bajok ütik fel a fejüket, mondhatjuk, hogy a szervezet fokozatosan elkezd leépülni – tette hozzá.

– Nagy Emese –


Szembenézésre késztet a „kutyaállapot”

A rehabilitációs folyamatban először azt mérik fel a betegen, hogy kialakul-e benne a betegségtudat, valamint hajlandó-e alávetni magát annak a fizikai, lelki komplex rehabilitációs folyamatnak, ami akár több évet is igényelhet. – Amikor egy szenvedélybeteg bekerül hozzánk, akkor az első cél mindig az, hogy fizikailag tudjuk detoxifikálni az illetőt, a szervezetet meg tudjuk szabadítani magától a kábítószertől. Csak ebben az esetben indulhat el a gyógyulás folyamata. Emellett különböző egyéni és csoportterápiákat alkalmazva tudunk segíteni. Valamint nagyon fontos önsegítő csoportokba járni, ahol a beteg sorstársaival érintkezhet, azokkal, akik már előrébb tartanak a felépülés folyamatában. A beteg testközelben szembesülhet azzal, hogy a gyógyulás nem lehetetlen, a sorstársak át tudják adni mindazt a tapasztalatot, amit a kezelések alkalmával szereztek – mondta Juhász Béla Szilárd.

A szakember szerint minden drogfüggőnél eljön az idő, amikor belátja, hogy tovább ez így nem mehet. Sokan egy hosszabb folyamat után jutnak el oda, hogy bevallják maguknak: orvosi kezelésre van szükségük. – A szerrel csak akkor tudunk szembeszállni, ha beismerjük magunknak, betegek vagyunk. Ettől függetlenül a hozzátartozók, a barátok folyamatosan jeleznek a betegnek, de egy páciensnek, amíg a függősége tart, az a lényeg, hogy a szer hatása alatt legyen. Először a család és a szűk hozzátartozók próbálnak segíteni, utána pedig remélhetőleg tudatosul a betegben, hogy nagy a baj. Úgy szoktam fogalmazni: minden embernek van egy kutyaállapota. Le kell menni kutyába, s ebben a kutyaállapotban találkozik az ember valami olyasmivel, ami után azt mondja, hogy nincs tovább – fűzte hozzá.

Akár évek szükségesek

A szakember elmondta, hogy központjukban is komplex terápiás kezelés van, orvossal, addiktológussal, szociális szakemberekkel, pszichológus, pszichiáter kollégákkal együtt dolgoznak. – Komplexen építjük fel a terápiás folyamatot. Akár éveknek kell eltelnie ahhoz, hogy a függő elmondhassa magáról, hogy felépült. Az első időszakban a beteg komplex detoxifikálása folyik, a szervezetet megtisztítjuk a szertől, s mellette felépítjük azt a szociális terápiás folyamatot, amivel nap mint nap szembe kell néznie, csoportos, egyéni konzultációra kell járnia. Nagyon kevés olyan függő ember van, aki első próbálkozásra el tudja engedni a szert, általában két, három megcsúszás, visszaesés szokott történni – tette hozzá végül.