Fejenként 46 kiló „kaja” megy a szemétbe

Illusztráció
Illusztráció
Budapest, Debrecen – Egy, a cívisvárost is érintő kutatás szerint a kidobott étel harmada „megmenthető” lenne.


Fővárosi összevetésben Debrecenben kevésbé figyelnek oda arra, hogy az élelmiszerek ne kerüljenek kukába. Erről tanúskodik legalábbis dr. Kasza Gyula, a budapesti Szent István Egyetem Élelmiszer-tudományi Karának kutatásvezetője és Bódi Barbara – élelmiszer-pazarlásról szóló országos felmérése.

Észre sem veszik

– Korábban mindössze a külföldi kutatások eredményeire támaszkodhattunk, pedig mindannyian tudjuk, hogy az angol, francia és amerikai vásárlók teljesen másképpen gondolnak az élelmiszerekre, mint a magyarok. Nem a probléma megléte volt kérdéses, hanem annak súlyát nem láttuk pontosan. Márpedig így azt sem tudhattuk, hogy az esetleges intézkedések hatékonyak lennének-e vagy sem. A kutatás során 1022 fővel készítettünk rövid, személyes interjút – mondta el a Naplónak dr. Kasza Gyula a fővárosi és vidéki helyszíneken zajlott kutatás eredményeiről. Debrecenben például a megkérdezettek kevésbé figyelnek oda a pazarlás megelőzésére, így a bevásárlólista készítése sem dívik annyira, ugyanakkor a keletkezett hulladék újrahasznosítása, vagyis a komposztálás gyakoribb, mint Budapesten.

Kasza Gyuláék arra keresték a válaszokat, hogy tudatában van-e a magyar vásárló annak, mennyi élelmiszer végzi a szemétben, milyen termékekből pazarol a legtöbbet, illetve milyen eljárások léteznek a hulladékok keletkezésének elkerülésére, újrafelhasználására. Bebizonyosodott, hogy nagyon sokan nem is észlelik a problémát: minden nyolcadik ember úgy nyilatkozott, hogy soha nem gondolkodott a kérdésen. A válaszadók többsége úgy ítélte meg, hetente legfeljebb néhány dekagramm élelmiszer-hulladék jön össze a háztartásában, ami valószínűleg téves észlelés eredménye, hiszen a felmérés szerint évi 133 – egy főre vetítve 46 – kilogramm keletkezik. Ennek a mennyiségnek legalább egyharmada elkerülhető lenne odafigyeléssel.

Akik cédula nélkül…

Nehéz helyzetben találják magukat, akik a fölöslegessé vált élelmiszert szeretnék megfelelő kezekbe eljuttatni, a jótékonysági szervezeteket ugyanis szigorú előírások kötik.

Balogh Barnabás, a Magyar Református Szeretetszolgálat lelkész-igazgatója szerint az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben a tudatosítás a legfontosabb, azaz már a gyermeket úgy kell nevelni, hogy ne vegye meg a fölöslegest. Abban az esetben, ha valaki nagyobb mennyiségű, és még le nem járt szavatosságú tartós élelmiszerrel rendelkezik, a szolgálat irodájában leadhatja azt. Az előírások miatt a sérült csomagolású vagy egynapos lejárat előtti élelmiszert nem tudják elfogadni. Ha a szeretetszolgálat ismer olyan rászorulót, aki hozzájárul adatai megosztásához, akkor az elérhetőségét bizonyos esetekben elmondhatják, a felajánlások személyesen átadhatók.

A debreceni hajléktalanellátásért felelős ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője, Szemerédy Zsolt elmondta: az Élelmiszerbanktól érkező adományok, egy helyi pékséggel való együttműködés és a pályázati források lehetővé teszik ügyfeleik kielégítő élelmezését. A lakosságtól érkező élelmiszerek esetében nem látják biztosítottnak a biztonsági előírások 100 százalékos teljesülését.

A nagyratörő

A Tesco-Global Áruházak Zrt. 2007 óta működik együtt az Élelmiszerbankkal, jelenleg az élelmiszermentő programban 64 hipermarket vesz részt. Egy korábbi bejelentésük szerint a jövőben egyetlen falat fogyasztásra alkalmas élelmiszer sem mehet kárba a közép-európai üzletágban.

Az Auchan Magyarország Kft. áruházai közül jelenleg kettő működik együtt az Élelmiszerbankkal, amelyek pékség- és finompékségtermékeket adományoznak. Mint megtudtuk, az áruházlánc célja, hogy az elkövetkezendő hónapokban újabb áruházakat és újabb termékeket vonjanak be az élelmiszermentésbe.

– Szöőr Beáta –

 








hirdetés