Fájó szívvel néztem a debreceni stadiont

Fájó szívvel néztem a debreceni stadiont
A futball által kerültem be Debrecenbe 1957-ben, ahol fél évig laktam. (A Bocskai játékosa voltam.) Miután hazatértem, az év októberében ismét visszamentem (2 év katonai szolgálat) és a Debreceni Honvéd játékosa lettem – írja budapesten élő olvasónk.

Amikor legutóbb szeretett városomban nyaraltam, az első utam a nagyerdei stadionba vezetett. Fájó szívvel néztem a leromlott létesítményt, amelyhez nagyon sok szép emlékem fűződik. Nagyon boldog lennék, ha mielőbb részt vehetnék egy új létesítmény avatásán. Ez a gyönyörű város ezt megérdemelné, nem beszélve a hálás szurkolókról.

50 éve vagyok Loki szurkoló!

Sajnos, különböző okokból nem tudok minden hazai mérkőzésen ott lenni, viszont a TV jóvoltából figyelemmel kísérem a csapat játékát. Van egy kis baráti társaság, ami három újpesti szurkolóból áll, jómagam debreceni vagyok velük szemben (50 éve vagyok Loki szurkoló!) Természetesen a fordulók után a kritizálás és zrikálás sosem marad el. Egy alkalommal a következő tényekkel bátorkodtam előhozakodni. A DVSC utolsó hat év mérlege a következő: 5 bajnoki arany, 1 bajnoki ezüst. Hát, ezt el kellett fogadniuk.

A csapatot arra kérem, ha kimennek a pályára, szívvel-lélekkel tegyenek meg mindent a győzelem érdekében, hogy sok örömet szerezzenek a hálás szurkolóknak és a gyönyörű városnak!

Bukor György, Budapest

Címkék: , , ,







hirdetés