Fájna-e az igazság?

Fájna-e az igazság?

Vajon miért nem tudni semmit a hétfőihez
kísértetiesen hasonló, tavaly
augusztusi piricsei emberölési
kísérletről, és a novemberi
nagycsécsi kettős gyilkosságról?
Aggasztó a csend.


Az újabb, tatárszentgyörgyi
cigánymészárlás
hírére Sólyom
Lászlónál
is elszakadt a
cérna: az államfőtől idegen,
hogy folyó nyomozásokról,
büntetőügyekről kérjen
tájékoztatást, most mégis
megtette, magához kéretve az
igazságügyi és
rendészeti tárca vezetőjét,
az országos rendőr-főkapitányt
és a legfőbb ügyészt (őt
végül büntetőügyi helyettese
képviselte).

Sólyom talán már
azt is tudja, amit sokan csak találgatnak: meg
nem adott pénz lehet az utóbbi
hónapok Molotov-koktélos,
fegyveres bűncselekményeinek
hátterében, netán
elképzelhető, hogy a tettesek
választását tényleg
áldozataik származása
irányította?


Mivel országszerte több, mint tíz
gyújtogatásos támadás
történt, e két verzión
kívül természetesen más
indítékok is lehetségesek.


A rendőrségnek számtalan
szálat kell egyszerre kézben tartania,
nem vitás, hatalmas feladat. Mégis,
aggasztó a csend: se a hétfőihez
kísértetiesen hasonló, tavaly
augusztusi piricsei emberölési
kísérletről, se a novemberi
nagycsécsi kettős
gyilkosságról nem tudni többet.

Miért? Annyira fájna az
igazság?


S mégis, ilyen előzményekkel magunk
mögött, ugyan miként lehet – a
helyszíni tanúmeghallgatások
ellenére – elektromos
zárlattűznek,
füstmérgezésnek vélni a
tatárszentgyörgyi eseményeket?

Van miről beszélnie
Sólyomnak. De mihez kezd a
válaszokkal?


Ratalics László