Ezt a fát nem teszik a tűzre…

Akt.:
Ezt a fát nem teszik a tűzre…
© Fotó: Derencsényi István
Monostorpályi – …pedig lehetne, mert a legjobb fűtőértékű keményfákat, sőt a szenet is kenterbe veri.

Képzeljenek el egy fát, aminek magasabb a fűtőértéke, mint „bárminek”, egy hektárnyi belőle négy éves korára képes 75 tonna oxigént termelni és legalább száz tonna széndioxidot megkötni. Magassága akár a tíz métert is elérheti, törzse egyenes, bútor-, (vízállósága miatt) hajó-, de akár hangszergyártásra is alkalmas, mivel görcsmentes és kiválóan hasad. A debreceniek biztosan ismerik, hiszen a Füredi úton a Böszörményi úti kereszteződéstől kifelé van belőle egy csodás, lila virágzata miatt igen kedvelt fasor. Monostorpályiban pedig közel két hektárnyi „ültetvény”, amit közmunkásokkal művelnek.


Fotó: Derencsényi István Fotó: Derencsényi István ©

Mint Szabó József polgármestertől megtudtuk, ez a különleges fa a kínai császárfa nemesített változata, a köztudatban leginkább energiafaként ismert. Májusban ültettek el egyéves visszametszett töveket, s azok mostanra meghaladták a két–négyméteres magasságot is. Nem lesz azonban tüzelő belőlük.

A falusi turizmusért

– Túl értékes a fűtéshez, megpróbáljuk tovább nevelni, s egészen 6–8 éves koráig növelni, mert jó bútorfának, épületfának. Most közel 2 hektárnyi területen van, de szeretnénk még kettőt – mondta, s elárulta mi a tervük vele. – Szeretnénk belőle rönkházakat csinálni, falusi szálláshelyeket. Úgy kalkuláltuk, hogy ebből a mennyiségből 8–10 rönkházat tudunk készíteni, s ezt tudjuk tovább fejleszteni – hallhattuk a polgármestertől. Úgy fogalmazott, azért jó a császárfa, mert nem kell újraültetni, kivágás után ugyanis a tő akár öt–hat alkalommal újra hajt.


Fotó: Derencsényi István Fotó: Derencsényi István ©

– Az első két évben ugyan locsolni kell, de nem szereti a vizes területet, így olyan helyre nem jó ültetni. Egyelőre nem voltak kártevők rajta, így nem kellett permetezni, bár néhány hernyó mostanra azért megtalálta, ezért erre oda kell figyelni – avatott be a termesztés fortélyaiba. Szabó József elmondta, a császárfa „ültetvényen” bio startmunka keretében tizenöt közmunkást foglalkoztatnak. Nem ez az egyetlen különleges programjuk azonban a 2 ezer 100 lelket számláló községben. Mint arról a Naplóban néhány hete beszámoltunk, idén a településen strucctenyésztésbe és sztíviatermesztésbe is belevágtak.

– Sz. Fabók Ágnes –


Érdekesség

A császárfa, vagy más néven illatos császárfa (Paulownia tomentosa) több ezer éve ismert, ezen a néven azonban jellemzően valamely hibridjét értékesítik, mivel az eredeti növény nem volt sem elég jó fagy, sem pedig szárazságtűrő.

Mennyi kell belőle?

  • Erdő telepítése 8 évenkénti kitermeléssel épület vagy bútorfának (fél hektáros területen ideális körülmények között 100–200 köbméter épület/bútorfa 8 évente 200 fa telepítésekor)
  • 3 évente kitermelhető energiaültetvény (a hozam fél hektáron 3 évente 100–150 köbméter aprítékfa 1000 fa telepítésekor)
  • ​Erdő telepítése méhészeti célra mézlegelőnek, mivel a Császárfa hibrid csodálatosan szép virágzata kiváló mézet ad

Nyúl helyett struccot húztak elő a kalapból

Monostorpályi – A nyáron kezdték el Monostorpályiban a strucctenyésztést a nánási farmon elsajátított ismeretekkel és az onnan származó félszáz fiókával, amik mára már az 50-60 kilós súlyt is elérték.


A növény, ami háromszor édesebb a cukornál – Élet a monostorpályi sztíviabirodalomban

Monostorpályi – Az EU-ban 2011 decemberében engedélyezték a használatát, Monostorpályiban azonban már termesztik.




További hírek a Gazdaság kategóriából






hirdetés