Ezért szokj le a cigiről, de már!

Akt.:
Ezért szokj le a cigiről, de már!
© Illusztráció: Getty Images
A világon több mint egymilliárd ember dohányzik, jelenleg mintegy 6 millió ember halálát okozza évente. Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek.

A cigarettázók környezetében élőknél sokkal gyakoribbak a szívpanaszok, ugyanakkor fokozódik a halálos szívizomelhalás esélye is. Csütörtökön van a „Ne gyújts rá” világnap!

Hazánk dobogós helyen áll az uniós országok közt a dohányzás okozta halálozás tekintetében. Évente 40 ezer ember veszíti életét e káros szenvedéllyel összefüggő betegségek következtében. Ez a szám az éves halálesetek közel húsz százalékát teszi ki. Ugyanakkor megközelítőleg 2500 azon passzív dohányosok száma, akiket mások cigarettafüstje öl meg.

A nemdohányzók világnapja alkalmából a dohányzás veszélyeire, a visszaszorítás szükségességére hívja fel a lakosság és az orvosok figyelmét a Magyar Kardiológusok Társasága /MKT/.

Tüdőrák és egyéb gyulladások

A felmérések szerint a dohányzás a tüdőrák okozta halálozások 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért, míg a koszorúér-betegségek 25-30 százalékáért felelős. A dohányosok nagy többsége 18 éves kora előtt már kipróbált valamilyen dohányterméket. A 13 évesek között 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. A 12-14 éves lányok 7, míg a fiúk 12 százaléka dohányzik, a 18-30 éves nőknek pedig a 42 százaléka. Minden ötödik gyermek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt.

Az emberi szervezet nem egyformán reagál a dohányzás károsító hatásaira, a dohányosok döntő részénél azonban a dohányzás az egész szervezetet megbetegíti, és mintegy 25 életet veszélyeztető betegség vagy betegségcsoport kialakulásáért tehető felelőssé.

Infarktus, trombózis

A dohányzás a szív-és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora, amely során a szervezetbe került anyagok károsítják az ereket és hozzájárulnak azok elmeszesedéséhez, valamint növelik a vérrögképződés (trombózis) veszélyét. A szívinfarktus kockázata a dohányosok körében sokkal nagyobb, mint a nemdohányzók esetében, ugyanis azoknál, akik nap, mint nap rágyújtanak, a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, ez pedig szívinfarktushoz vezethet. A plakkok egy része hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül vérrög okozta koszorúér-elzáródást, infarktust vagy hirtelen szívhalált okozhat – hangsúlyozta Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke. Ugyanakkor a dohányos kismamák káros szenvedélye kihat a magzat fejlődésére is, hiszen a dohányfüstben élő csecsemők körében sokkal gyakoribb a hirtelen halál, azaz a bölcsőhalál elfordulása.

Miért szokjon le?

  • Egy amerikai egyetemen 79 ikerpárt vizsgáltak, a dohányosok esetében az arcuk, álluk megereszkedett, a ráncok elmélyültek, nagyobbak lettek a táskák a szemük alatt, nem beszélve a koszorús erekben a nagy kockázatú veszélyes felrakodásról, amely könnyen vezethet szívinfarktushoz.
  • Aki 35 éves kora előtt lemond a káros szenvedélyéről annál a szív-és érrendszeri megbetegedés kialakulásának az esélye olyan, mintha sosem dohányzott volna.
  • Leszokás után egy év elteltével 25 százalékkal csökken a heveny szívizomelhalás kialakulásának esélye, míg 10 év múlva a tüdőrák kockázata fele akkora, mint dohányzó embertársaink esetén. A heveny szívizom elhalás esélye megegyezik a soha nem dohányzókéval.
  • Jobb lesz a közérzetünk, javul a teljesítőképességünk, jobb lesz a leheletünk, kifehérednek a fogaink, körmeink, kitisztul a hangunk, kisimul, egészségesebb lesz a bőrünk.
  • Nagyon drága a cigi.



Sporthírek






hirdetés