Ez nem büszkeség: pazarlásban ott vagyunk az európai élmezőnyben

Ez nem büszkeség: pazarlásban ott vagyunk az európai élmezőnyben
© Fotó: Pixabay
Debrecen, Nyíregyháza – A rengeteg kidobott étel évente 400–450 ezer rászoruló étkeztetésére lenne elegendő.

Évente összesen 1,8 millió tonna, fejenként 68 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik Magyarországon. A pazarlás visszaszorítására és a tudatos vásárlási magatartás erősítésére Maradék nélkül címmel elindult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) programja. A hatóság első lépéseként száz család közreműködésével vizsgálja a hazai háztartások gyakorlatát. A Nébih szerint kevesebb, de jobb minőségű és lehetőleg magyar termékeket érdemes vásárolni – közölte a Földművelésügyi Minisztérium.

Globálisan az emberi fogyasztásra megtermelt élelmiszer harmada – 1,3 milliárd tonna – vész kárba évente, amely a természeti források elpazarlása mellett számottevő anyagi veszteség is. Az EU becslése szerint csak Európában mintegy 88 millió tonna élelmiszerhulladék képződik egyetlen év alatt, melynek anyagi vonzata megközelíti a 143 milliárd eurót. Nemrég új szándéknyilatkozatot bocsátott ki a Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) és az Európai Unió, amelynek fő célja, hogy 2030-ig a felére mérsékelje a fejenkénti élelmiszerhulladék-termelést.

Élelmiszert mentenek

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület (MÉE) fő célja, hogy csökkentse az élelmiszerpazarlást és a nélkülözést. Munkája során élelmiszerfelesleget gyűjt be és juttat el rászorulók részére, mégpedig évről évre egyre többet: idén már több mint 8000 tonnányit, legnagyobb mennyiségben pékárut, valamint zöldséget és gyümölcsöt, illetve más rövid és hosszú lejáratú termékeket is.

Részben a gyártóknál keletkező felesleget kapjuk meg; konzervet, csokit, tésztaféléket, más hosszú lejáratú termékeket, s tejtermék és húsáru is érkezik rendszeresen raktárunkba.”

– Sok oka van annak, hogy egy termék felesleggé válik, például sérült a csomagolása, szezo­nális, esetleg teszt-termék, vagy például márka­frissítés miatt már nem akarják azt korábbi csomagolásban forgalmazni. Tehát kifogástalan minőségűek, biztonsággal fogyaszthatók, kereskedelembe mégsem kerülnek – magyarázta érdeklődésünkre Sczígel Andrea, a MÉE külső kapcsolatok igazgatója. – Ily módon időnként különleges árukhoz is hozzájutunk, kiváló minőségű csokoládéhoz, kávéhoz, amelyeknek nagyon örülnek a nélkülözők. Másik fontos területe működésünknek a kereskedelemből mentett élelmiszerek köre, amelyeknek nagyon közeli a lejárati határideje. Jelenleg négy nagy áruházlánc üzleteiből mentjük napi gyakorisággal az élelmiszert.

Tudatosan

A megmentett élelmiszer az Élelmiszerbank partnerszervezetein keresztül jut el (természetesen ingyenesen) a rászorulókhoz országszerte. Mint Sczígel Andrea elmondta, habár folyamatosan nő ezen élelmiszerek mennyisége, még mindig rengeteg termék van, amit meg lehetne menteni a kidobástól, a korlátot az Egyesület kapacitása jelenti.

Arra is kitért, hogy melegkonyhákról, éttermektől egyelőre nem tudnak megmaradt készételt begyűjteni. Olaszországban vagy Portugáliában már működik ilyen program, és az Egyesület célja, hogy a jövőben itthon is megvalósulhasson a készétel mentés.

Aki megnézi a saját háztartását, láthatja, hogy a tudatos fogyasztók is viszonylag sok élelmiszert dobnak ki, hát még azok, akik nem figyelnek oda erre.”

– A nagy mennyiségű kukába került élelmiszer mögött fenntarthatósági probléma áll, ami a fogyasztásban is megnyilvánul – mondta el érdeklődésünkre Palicz Ildikó, a nyíregyházi Helyben a Jövőnk Egyesület elnöke.

– Fontos szempont, hogy a termelő – legyen az helyi vagy globális – a legegészségesebb módon állítsa elő az élelmiszert. Tehát a biotermelés lenne az elsődleges fontosságú, hiszen vásárlásaink során nap mint nap találkozunk silány minőségű áruval, amit még azelőtt kidobunk, hogy megennénk. Megvesszük, mert az ízlelőbimbókat még korbácsolja, a szem még vágyakozik, de akár az ízfokozók, akár egy esetleges allergia miatt nem fogy el, esetleg eltelünk a sok gyenge minőség termékkel, ami végül a szemét közt végzi. A legtöbb tápérték a legjobb minőségű élelmiszerekben található, melyekből kevesebbet is fogyasztanánk, ha ezeket választanánk – magyarázta, s hozzátette: sok múlik a feldolgozás módján is, hiszen nem mindent tudunk nyersen és abban a formában megenni, ahogyan megterem.

Valódi igényeink alapján

– Jelentős probléma, hogy annak ellenére, hogy a terméket ízfokozókkal, stabilizátorokkal és olyan kemikáliákkal rakják tele, amik csak az eltarthatóságát növelik, a tápértékét nem, boldogan vesszük meg, hiszen jó sokáig eláll, pláne, ha még akciós is a boltban. Aztán azt vesszük észre, hogy hónapok, esetleg évek óta nem nyúltunk hozzá, ne adj isten, mégis megromlott. Az lenne a leghatékonyabb, ha a valódi igényeink alapján fogyasztanánk, ehhez azonban tudnunk kell, mik azok. Például biztosan nem az, hogy februárban epret együnk, hiszen Magyarországon nem lehet természetes úton hozzájutni. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ha messzebbről érkezik a gyümölcs, az milyen környezeti és humán terheléssel jár, hogy a termesztőnek szempont-e a föld minősége, sérülékenysége. Termékként azonban megjelenik szezonon kívül is, s bár sem az íze, sem a minősége nem megfelelő, megvesszük, mert megkívánjuk. Nem lehetetlen, hogy aztán a kukában landol, pontosan azért, mert ehetetlen – mondta Palicz Ildikó.

HBN–KM–SzT–CsA


Szubjektív

A Föld nem a miénk, unokáinktól kaptuk kölcsön – ugye ismerős a szállóige? Még azt sem mondhatjuk el, hogy rövid földi utazásunk idejére szabadon „garázdálkodhatunk” az erőforrásaival, hiszen mindenért fizetnünk kell: télen a meleg levegőért, nyáron a hidegért. Csak béreljük tehát lábnyomunkat a Földön, kinek-kinek a szerencséjétől függ, mennyi időre. Abban viszont dönthetünk, hogy mit hagyunk magunk után: szemetet vagy veteményt.

HBN–BB


Nálunk is

– Az Élelmiszerbank csaknem 20 partnerszervezettel dolgozik a térségben, több mint 10 ezer főt látunk el élelmiszerrel. Hajdú-Bihar megyében 430 tonna élelmiszert osztottunk ki eddig, melynek nagy része áruházakból mentett termék, s rendszeres segítséget nyújt a rászorulóknak – közölte a MÉE képviselője.