Évente tízezer forintot takarítanak meg a családok a sertéshús áfájának csökkentésével

Akt.:
Nagykanizsa – A sertéshús áfájának csökkentése évente 25 milliárd forint megtakarítást jelent a vásárlóknak, vagyis egy négytagú család évente tízezer forintot takarít meg ezzel – jelentette ki a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton Nagykanizsán.

Nagy István a Vásár(olj) Kanizsán! elnevezésű termelői vásár és böllérbemutató kapcsán tartott sajtótájékoztatón egyebek mellett elmondta, hogy az áfacsökkentés “átment” a kereskedőkön, a nagyáruházakban 17 százalékos, a kisebb üzletekben pedig ennél nagyobb mértékű árcsökkenés is tapasztalható.

Az idén 15-20 százalékkal több sertéshús fogy az üzletekben, mint tavaly, ugyanakkor mintegy 10 százalékkal, több mint 3,3 millió darabra nőtt a hazai sertésállomány is – jelezte az államtitkár.

Kitért arra is, hogy a sertéshús minőségének javítása érdekében az FM által kidolgozott védjegyrendszer már több mint 1,3 millió sertésnek nyújt tanúsítványt, vagyis a polcokra kerülő termékek közül nagyjából minden harmadiknak. Az áfacsökkentés legfőbb célja, a sertéshús feketekereskedelmének visszaszorítása is tapasztalható, miközben a tenyészkocák száma máris 6200-zal nőtt.

Február végén, március elején indulnak a sertéstartáshoz köthető vidékfejlesztési programok, amelyek révén 19,8 milliárd forint támogatásra pályázhatnak majd a sertéstelepek korszerűsítésére vállalkozó tenyésztők – közölte Nagy István.

Az MTI kérdésére, hogy mennyire reálisak a várakozások más agrártermékek áfájának csökkentésére, az államtitkár elmondta: a kormányzat nyomon követi a sertéshús áfájának csökkentésével összefüggő hatásokat, folyamatokat, s a gazdaság teljesítőképessége alapján lehet javaslatot tenni arra, hogy más ágazati termék áfája is csökkenjen. A baromfiágazatban azonban nem jellemző olyan nagy mértékben a feketegazdaság, mint a sertések esetében, vagyis ebben a szegmensben “mindenki egyenlő feltételekkel versenyez”, a sertéshús ára pedig még most is magasabb, mint a baromfié – fogalmazta meg.

Egy kérdés kapcsán arról is beszélt, hogy a sertéstelepek technológiai fejlesztése mellett a jól képzett szakemberek iránti igényt is ki kell elégíteni. Az állattartó telepek ugyanis 200-250 ezer forintos nettó fizetésért se nagyon találnak ma már megfelelő képzettségű szakembert, bár a munkahelyvédelmi akcióterv keretében a mezőgazdasági foglalkoztatók is támogatást kaphattak a munkabérre rakodó járulékok kifizetéséhez.

Cseresnyés Péter, az Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára – egyben Nagykanizsa és térsége fideszes országgyűlési képviselője – többek közt arról beszélt, hogy a sertéshús áfájának csökkentése mellett közvetett hatásként a foglalkoztatás is növekszik. A munkahelyvédelmi akcióterv keretében évente átlagosan 900 ezer ember bérterheinek kifizetését támogatja az állam a munkáltatók felé, s ebben a kedvezményrendszerben a mezőgazdasági termelők is szerepelnek.

Említést tett arról, hogy a Nagykanizsán három éve elindított termelői vásár arra is ösztönzi a térségben dolgozó, kerteket művelő, állati termékeket feldolgozó kistermelőket, hogy áruikat közvetlenül a vásárlókhoz juttassák el. Hasonló célt szolgál a hamarosan a kormány elé kerülő Mura program, amelynek célja, hogy nagykanizsai kereskedelmi központtal a helyi termékek előállítását ösztönözze a térségben.

Arra biztatják a termelőket, hogy műveljék meg kertjeiket, s az örökölt tudásukat felhasználva még jobb, ízletesebb és egészségesebb termékeket állítsanak elő, hiszen “a föld érték, aranybánya”.

Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy kevés olyan város van, ahol a jelentős kereskedelmi hagyományokkal rendelkező nagykanizsaihoz hasonló méretű vásárcsarnok található. A termelői vásárok sorozata ma már azzal jár, hogy egyre több őstermelő hozza el áruját, a vásárlók pedig ezáltal egészségesebb termékekhez juthatnak.

– MTI –








hirdetés