Évek kellenek, mire érezhető lesz az autópálya hatása

Muraközi István
Muraközi István - © Fotó: Derencsényi István
Berettyóújfalu – A következő években az egészség- és a rendezvényturizmusra fókuszálnak Bihar központjában. Interjú Muraközi Istvánnal, Berettyóújfalu polgármesterével.

Öt évvel ezelőtt még a korábban felhalmozódott adósságállomány mérséklése adta a legnagyobb feladatot a város vezetőinek és az önkormányzatnak, manapság viszont már olyan fejlesztésekben gondolkodnak, melyek tovább erősítik a térségben betöltött vezető szerepét. A történelem fintora is, hogy a trianoni békediktátummal elcsatolt országrésszel a határon túlra került Bihar vármegye korábbi központja, Nagyvárad, így ezt az űrt Berettyóújfalu töltheti be. Bár valószínűleg szívesen lemondtak volna róla, de ez, illetve az egykori nagy magyar metropoliszból Újfaluba költöző értelmiség jelentett biztosítékot a település fejlődésére. Ennyi történelmi kitérő után kanyarodjunk vissza a 21. századba, hiszen az 1979-es várossá válása óta az elmúlt másfél évtizedben pezsdült fel az élet a településen, igaz ennek ára is volt, alaposan eladósodott az önkormányzat.

Négy-öt éve igen komoly teherként nehezedett az önkormányzatra az irdatlan nagy adósság, sikerült már teljesen kiegyenesedni?

Muraközi István: Amikor 2010-ben átvettem a tisztséget, örököltem hozzá több mint egymilliárd forint szállítói tartozást, most ez 150 millió, de még ezután érkeznek be az adóbevételek, illetve egy 200 millió forintért értékesített telkünk árának a második fele. Így év végéig eljuthatunk odáig, amire 1990 óta nem volt példa, hogy nem lesz lejárt 60 napon túli tartozásunk. Természetesen kellett ehhez az állam által végrehajtott adósságkonszolidáció is, ami nálunk valóban óriási könnyítést jelentett, ezért tudunk lassan kiegyenesedni. A több mint négymilliárd forintnyi tartozás elengedése nélkül ugyanis az utóbbi években már hiába haladták meg jelentősen a bevételeink a kiadásainkat, csak nehezen tudtunk faragni a deficitből. Mutogattak is ránk az adósság elengedésében nem érdekelt településvezetők, csakhogy nem vették figyelembe az eltérő adottságainkat, miközben az intézményrendszer fenntartása és működtetése nekünk is a feladataink közé tartozik. Lehet, hogy nekik nem kellett hitelt felvenniük, de ugyanakkor sok uniós és állami fejlesztési forráshoz jutottak, ami további bevételeket generált, ilyenre nekünk alig volt esélyünk.

Az eddigiekből következik, most már fordult a kocka, bátrabban tervezhetnek Berettyóújfaluban is?

Muraközi István: Pontosan, a második ciklus óta tartó megszorítások után végre levegőhöz jutottunk, amihez társult a tavalyi nagyon jó adóbevételünk, ez azt sejteti, hogy lassan a gazdasági válságon is túl vagyunk. Az azt megelőző időszakban mintegy 300 millió forint folyt be iparűzési adóból, ami a válság idején lecsökkent 270 millióra, de tavaly már 390 milliót tudtunk beszedni. A gépjárműadó ennek a töredéke, hiszen csak a 40 százaléka marad nálunk.

Eszerint most már lesz önerő az uniós pályázatokhoz. Milyen terveket szeretnének megvalósítani a 2020-ig tartó időszakban?

Muraközi István: Az előző ciklusban „lőttünk mindenre, ami mozog”, így például három iskolát is felújítottunk, melyek azóta el is kerültek tőlünk a Klikhez, ebből tanulva most már célirányosan pályázunk. Természetesen a lakosság közérzetét javító beruházások (utak építése, zöldfelület-növelés, ivóvízjavítás) maradnak, de most már a legfontosabb a munkahelyteremtés. Ennek a legfontosabb elemét az a milliárdos költségvetésű mezőgazdasági termékeket feldolgozó és értékesítő hálózat, illetve egy Újfaluban megépülő hűtőház, valamint egy többszintes vásárcsarnok együttese jelenti, melyeket egy helyi vállalkozóval közösen alakítanánk ki. Pontosabban, mi adjuk hozzá a területet az ipari parkban, valamint a piacon, illetve mi pályázunk, a környező kistelepülések szociális szövetkezetei a nálunk megalakulttal együtt biztosítják a feldolgozáshoz az árut, a vállalkozó pedig adja az önrészt, és végzi az üzemeltetést. Ebből nekünk a foglalkoztatás és az adóbevétel a fontos, a nyereséget viheti a partner, így mindenki jól jár, hiszen a kistelepülések szövetkezeteinek is biztos piacot jelent, ráadásul össze lehet hangolni, ki mit termeljen, amire biztosan lesz igény.

Egy település is jó, ha több lábon áll, s bár Berettyóújfalu jellegzetesen mezőgazdasági város, milyen fejlesztésekben látnak még fantáziát?

Muraközi István: Nagyságrendileg 800 millió forinttal a második helyen az ivóvízminőség-javító projekt áll, de ez magas bórtartalom miatt a kötelező kategóriába tartozik, míg a rangsorban harmadik legnagyobb értékű fejlesztéssel a település továbbélését biztosíthatjuk. A Bihar Termál Liget és Gyógyfürdő gyógyászati fejlesztése stratégiai fontosságú, mert a strandrészt – ugyan csak 50 százalékos támogatással, de – sikerült annyira megújítani, hogy idén már augusztus végére elérte az a látogatottságot, mint az egész előző évben.

Fotó: Derencsényi István Fotó: Derencsényi István (galéria) ©

A szeptember 30-ig várható 90 ezres vendégszámcsúcs már nehezen fokozható. Ám az év hátralévő részében, illetve a jövő évi első hónapokban a létesítmény szolgáltatások hiányában ott fog állni kihasználatlanul. Bár a 25 méteres fedett uszoda jó lehetőséget teremt az iskolások és most már az óvodások ingyenes úszásoktatásához, de egy kis wellnessrészleg még az, ahol a strandszezonon kívül vendégeket lehet fogadni, pedig igény a sokszorosa lenne a határon túlról is. Ezért fókuszálunk most már a gyógy-, illetve az egészségturizmusra a Gróf Tisza István Kórházzal közösen.

Akkor ez hasonló a debreceni elképzelésekhez, ahol a klinikák adják az egészségügyi hátteret, ám ott az ehhez elengedhetetlen szálláskapacitás is rendelkezésre áll, nem így Újfaluban.

Muraközi István: Ezt már érzékeljük egy ideje, ezért próbáljuk ösztönözni a vállalkozókat a megfelelő szálláshelyek kialakítására, hiszen az eddigi gyakorlat szerint a kórházban a rehabilitációs orvosok kiírták a kezelést, amire a pácienseknek Hévízre, Hajdúszoboszlóra vagy más helyekre kellett elutazniuk. Miközben alattunk is legalább olyan jó gyógyvíz található, mint ott, de nem rendelkezünk gyógyfürdővel és szálláskapacitással, így évtizedek óta jelentős bevételtől esik el a város. Ezért szeretnénk a nappali ellátást és a balneológiai kezeléseket a kórházból kihelyeztetni a Termál Ligetbe, ezzel a jelenlegi gyógyvíziből gyógyfürdő státuszt kaphatunk, s ezzel egész évben biztosított lehet a vendégforgalom. Ezzel gyógykezelésre, illetve a strandra a határ túloldaláról amúgy is Újfaluba járókat még jobban ideköthetjük, ha találunk vállalkozókat szálláshelyépítésre. Természetesen a szolgáltatások a kórház teljes ellátási területére vonatkoznak, azaz mintegy százezer ember egy része jelentheti a hazai forgalmat a kialakítandó rekreációs és gyógycentrumban.

A megnövekedő idegenforgalom újabb problémát vet fel: a gyógyászati kezeléseken és a fürdőzésen kívül mi csábíthatja még a vendéget a városba?

Muraközi István: Nekünk még a rendezvényturizmus nyújthat olyan lehetőséget, amivel a hozzánk érkezőket ki tudjuk szolgálni. Jól mutatta ezt az augusztus 17–21. között megtartott I. Berettyó Nemzetközi Néptáncfesztivál hihetetlen sikere, ami után biztosan hagyományt tudunk teremteni a rendezvénnyel, amit a Bajnóca Néptáncegyüttes szervezett. A zenészek is megkerestek már, hogy egy fúvószenekari fesztivált honosítanának meg a városban, és szóba jöhetnek más civil csoportok, többek között a méhészek, népművészek vagy természetbarátok. Mindehhez legalább 300 új motelszintű szálláshelyet kell teremtenünk a városban. Nagy lehetőség rejlik a kerékpáros turizmusban is. Utóbbihoz már használható a megerősített töltés Szeghalomtól Bakonszegig, ahonnan már csak hozzánk kell megépíteni, mert tőlünk Nagyváradig megvan. A másik irányban Tépéig kellene eljutni az építéssel, hiszen Debrecenből Mikepércsig már kiépült, készül Sárándig, onnan kell még Derecskére kiépíteni, megteremtve a Debrecen–Nagyvárad biciklis összeköttetést, ami bennünket is érintene.

Az eddig vázolt tervek jelentős munkahelyteremtést is feltételeznek, s ez a bihari térség legégetőbb problémáján is enyhítene.

Muraközi István: A beruházások nagy részét az „egészséges város” koncepció jegyében tervezzük, amihez megvannak a már ismertetett adottságaink. Mind a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, mind a gyógyászati fejlesztés, valamint a turisztikai projektek jelentősen növelhetik a foglalkoztatást. Nekünk ez létkérdés, mert ebben rejlik a megtartóerőnk. Az oktatásban, kultúrában és egészségügyben betöltött központi szerepünk egyértelmű, de a fiatalokat nem tudjuk helyben tartani, ha bizonyos kvalifikált tudáshoz köthető munkahelyeket nem kínálunk nekik. Évek óta 15 és 16 ezer között stagnál a lakosság száma, ám ismerjük azoknak a kisvárosoknak a problémáját, melyekből jobb munkalehetőségek híján elvándorolnak a fiatalok a közeli nagyvárosokba. Ebből a szempontból szerencsésnek mondhatjuk magunkat, nálunk – valószínűleg a 35–40 kilométeres távolság miatt – még nem olyan erős Debrecen elszívó hatása, de készülnünk kell a jövőre is, ezért fontos többek között a piacképes szakképzés, amiben szintén központi szerepet kaptunk.Az egészségügyi képzés után most szeptembertől újraindult a középfokú agrárképzés a városban, s ez is erősítheti a diákok identitástudatát, hiszen mindig a mezőgazdaság dominált a településen.

Fotó: Derencsényi István Fotó: Derencsényi István ©

Jelentős fejlődést hozhat az M35-ös autópálya országhatárig megépítése is, hiszen egyszeriben közelebb kerül a város a „világhoz”.

Muraközi István: Ez nagyon jó hír számunkra, készülünk is rá, de mint azt Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere is nyilatkozta, évek kellenek, mire az autópálya érezteti hatását. Ráadásul azzal is számolnunk kell, hogy az út könnyedén el is veheti tőlünk a pár tíz kilométerre lévő Partiumba a vendéget, a befektetőt, ha mi nem tudunk elég vonzóak lenni. Ezért kellenek a turisztikai, a gyógyászati és a szálláshelyfejlesztések, mert ezen kívül most még legfeljebb másokhoz képest olcsóbb telket tudunk adni a letelepedéshez. Ugyanakkor érdemes olyan sikertörténetről is beszámolni, mint az adóbevételeink 20 százalékát nyújtó bálakötözőt gyártó cégé, amely egyébként a Napló Top 100 kiadványában az előző évben legnagyobb arányú bevételnövekedést realizálók rangsorában az élen végzett. Önerőből fejlesztve ma már 300 dolgozót foglalkoztat, és a hónap végén adja át az egymilliárd forintból felépített új üzemcsarnokát, további 100 munkahelyet teremtve.

Ezek után hajlamos az ember elfelejteni azt a régen beidegződött sztereotípiát, hogy az elmaradott bihari térség – legalábbis a központjára ez már nem annyira jellemző.

Muraközi István: A városban a munkanélküliség 9 százalék körül van, a 10 ezer 700 munkaképes lakosból mintegy ezer a munkanélküli, akiknek egy része nem is töri nagyon magát, hogy munkához jusson. Így csak néhány már meglévő vállalkozás fellendülése is az 5 százalékos munkanélküliség felé tolná az arányokat, s az már nagyon jó eredménynek számítana. Ami a kistelepüléseket érinti, számukra szintén jó perspektívát jelentenek a szociális szövetkezetek, melyekben a közfoglalkoztatottakat állandóra felvett dolgozók válthatják fel. Ehhez nyújthat segítséget a már említett egymilliárdos mezőgazdasági beruházás is.

Szóba került a közmunka, amiben például Hajdúböszörmény országos viszonylatban is élen jár. Berettyóújfaluban mi a helyzet e téren?

Muraközi István: A „klasszikus” közfoglalkoztatásban – beleértve az intézményit is – mintegy 100–150 ember dolgozik 3–12 hónapig. Ebben annyi újdonságot vezettünk be, hogy polgárőröket is alkalmazunk ilyen körben. A Start mintaprogramban a korábbi mindenféle tevékenységgel szemben idén járdaépítésre pályáztunk, így az elmúlt évhez hasonlóan most is rendbe tudunk tenni 10 utcát. Emellett vásároltunk egy térkőgyártó gépet, amellyel már vagy 100 négyzetméternyit legyártottak, s a parkolókhoz, sétányokhoz, járdákhoz használjuk fel. Ugyancsak a Start programban 12 embert paradicsom- és paprikatermesztésben foglalkoztatunk. A kisebb, főleg 3 ezer lakosnál kisebb településekhez viszonyítva alacsony mértékű közfoglalkoztatás annak szól, hogy nekik 100 százalékos az állami támogatás, nekünk viszont legfeljebb csak 80–85, ami takarékosságra int bennünket. A szociális szövetkezet létrehozásával emelni szeretnénk a létszámukat, de már állandó foglalkoztatottként.

Sok mindent felsorolt már, mi maradt ki, amelyek megoldása égetően szükséges a következő években?

Muraközi István: Az egyik ilyen a Vass Jenő Óvoda, illetve a felnőtt-háziorvosi rendelő épületének a felújítása, természetesen ezek is szerepelnek az integrált településfejlesztési tervünkben, s remélem, meg is kapjuk hozzá a szükséges támogatást.

– Égerházi Péter –


Névjegy

  • Muraközi István, a 15 ezres Berettyóújfalu polgármestere
  • 1965. december 23-án született Berettyóújfaluban, ahol a szülei is éltek
  • 2010 óta a város polgármestere, 2006 és 2010 között alpolgármesterként is tevékenykedett
  • nős, két lánya van
  • szeret sportolni, úszni, futni, de leginkább teniszezni; nagy állatbarát, kutyatartó








hirdetés