Európával együtt lépni – vidékről

Akt.:
Gulyás György karnagy, főiskolai tanár a XX. századi magyar zenekultúra kiemelkedő alakja, a békés-tarhosi zenei kollégium létrehozója, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola egykori igazgatója, a Debreceni Egyetem Konzervatóriuma épületének építtetője és egykori igazgatója. A Debreceni Kodály Kórus alapító karnagya, a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny életre hívója. Stébel Ildikó írása.

„…mert felőlem az rendeltetett, hogy vihar fújja meg a számat…”
(Sinka István)

1916. április 1-jén született Köröstarcsán. Elemi iskoláinak elvégzése után Szeghalomra került, majd Debrecenbe. A középiskola után a debreceni Református Kollégiumban szerzett tanítói és kántori képesítést; Bélmegyeren tanítóskodott. Tanulmányait Budapesten, az Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés és középiskolai énektanári, valamint tanítóképző intézeti zenetanári szakán folytatta. Mesterei voltak: Bárdos Lajos, Ádám Jenő és Kodály Zoltán. 1942-ben szerzett középiskolai énektanári oklevelet, zeneszerzés–karmesteri szakon. Tanulmányaival párhuzamosan, előbb szülőföldjén, majd Debrecenben, a Dóczy Református Tanítónőképző Intézetben végzett zenetanári és kórusvezetői tevékenységet.

1945-ben javasolta a Magyar Állami Énekiskola megszervezését. Ez az iskola Tarhos néven került be a köztudatba, és a maga nemében egyedülálló volt. Elsőként valósította meg a gyakorlatban az énekes alapon történő zenei nevelést, Kodály pedagógiai koncepcióját. A többszintű, elsősorban a nemzeti kultúra közvetítését célzó művészetoktatási intézmény – fennállásának néhány éve alatt – kiemelkedő eredményeket produkált és számos tehetséges vidéki fiatalt indított el a zenei pályán.

A tarhosi évek után Gulyás György Debrecenben, a Zeneművészeti Szakiskola igazgatójaként folytatta pályáját, mely intézmény számára – Gulyás György tevékeny közbenjárásával – Kodály Zoltán saját avatásával 1957-ben elsőként egyedüli módon engedélyezte nevének felvételét.

A Kodály Kórust 1955-ben alapította – mely először a Zeneművészeti Szakiskola énekkaraként működött. Első nagy nemzetközi sikerét még az iskola leánykaraként, 1958-ban, a walesi Llangollenben rendezett kórusversenyen aratta. Egy évvel később Arezzóban kiérdemelt győzelmük már a vegyeskar pályafutását indította el, a Kodály Kórus sikertörténetét – 1971-től a kórus Debrecen város hivatásos együtteseként működik. A Kodály Zoltán Zeneművészet Szakiskola igazgatójaként kiváló tanári gárdát gyűjtött egybe, csak néhányukat említve: Bencze Lászlóné, Kocsis Márta, Friss Antal, Pongrácz Zoltán, Bordás Tibor, Kövics Zoltán, Uray Magda, Teőke Mariann… Az intézmény zenei versenyeket, országos vetélkedőket szervezett, rendezett – zenepedagógiai eredmények ünnepi seregszemléinek sokaságát. Gulyás György 1961-ben kezdeményezte a hazai és külföldi kortárs kórusművészet megismertetése érdekében a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny életre hívását, amely azóta is rangos rendezvénye a városnak és a nemzetközi kóruszenei életnek. Az ő nevéhez fűződik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatának új épülete is a Nagyerdőn. „Egy életet szántam annak bizonyítására, hogy vidékről is lehet Európával együtt lépni” – vallotta. E szellemben hozta létre 1976-ban a Békés-tarhosi Zenei Napokat.

Gulyás György a magyar zeneművészet gazdagításáért dolgozott – s ért el elévülhetetlen eredményeket. Hozzájárult a zenei nevelés és a zeneművészképzés, kóruskultúra fejlesztéséhez; munkássága számos új alkotás megszületését és nemzetközi megismertetését tette lehetővé. Az eredmények tanúsítják, hogy a zenei nevelés és zenészképzés intézményesített rendszerét minden iskolai formában megvalósította.

Gulyás György hivatali és emberi kapcsolatrendszerében is a végletek embere volt – nem volt könnyű érvényesülni a kor politikai feltételei között egy olyan embernek, aki karnagyként, művésztanárként szerteágazó tevékenységgel, sokrétű vállalkozásaival, munkásságával a magyar zeneművészet sorsának jobbítását tekintette élete küldetésének.
Életműve a nagy előd, Kodály Zoltán zenefilozófiáján alapszik, ennek átültetését a gyakorlatba mindennél fontosabbnak tartotta. Eredményei tanúsítják, hogy érdemes, és a jövőre nézve hatalmas jelentőségű volt ezt a nemes célt magára vállalva megvalósítania.
Gulyás György az a fajta ember volt, aki másként hagyta maga mögött a világot, mint ahogyan találta… (Szokolay Sándor) 1993. november 11-én hunyt el.

Stébel Ildikó

(Szerzőnk a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola Kodály-díjas mesterpedagógusa, zenei szakkönyvtáros-könyvtárvezetője)








hirdetés