Európai gyakorlattá válhat a Magyar Diáksport Napja

Budapest – A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) Erasmus+ projektje által elnyert, közvetlen brüsszeli európai uniós támogatás eredményeként az idén az európai sporthét alkalmából 15-20 uniós tagállam rendezheti meg saját nemzeti diáksporteseményét, amelynek alapja a Magyar Diáksport Napja.

Balogh Gábor, az MDSZ elnöke az MTI-nek nyilatkozva hozzátette, hogy a legutóbbi magyarországi diáksport-napon 800 iskola vett részt, s egyszerre 200 ezer gyerek végzett testmozgást két órán keresztül, ezzel a hazai rendezvény a legnagyobb iskolai sporteseménye Európának.

“Büszkék vagyunk arra, hogy három Erasmus+ programban is elnyertük az EU támogatását. Külön öröm, hogy az egyikben a magyar testnevelési tantervet hasonlíthatjuk össze más uniós országokéival, s mi lehetünk a vezetői annak, hogy az európai sporthéten akár 20 tagállam is megrendezze a saját diáksport-napját” – mondta az MDSZ elnöke.

Balogh Gábor kiemelte, 2012 óta azért dolgoznak, hogy változtatni tudjanak azon a ma már világszerte meglévő tendencián, hogy a népegészségügyi mutatók folyamatosan romlanak. Az MDSZ által létrehozott diáksport-rendszernek és a hozzátartozó gyakorlatoknak ennek megállítása az elsődleges célja.

“Szintén nagyon fontos a Diákolimpia, amely elsősorban a sportági szakszövetségek számára lényeges. Itt a versenyengedéllyel rendelkező, A kategóriás sportolók és a versenyengedéllyel nem rendelkező, szabadidős jelleggel sportoló fiatalok vesznek részt, számunkra talán az utóbbiak a fontosabbak” – jelentette ki Balogh Gábor, aki hangsúlyozta, hogy az MDSZ-ben dolgozó szakemberek közül többen, így ő maga is tagja különböző nemzetközi szakértői testületeknek.

Az első alkalommal a 2014/15-ös tanévben elvégzett Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztről (NETFIT) az MDSZ elnöke azt mondta, azért van nagy jelentősége, mert egy olyan problémát oldott meg, amelyről a szakemberek 20 éven keresztül nem tudtak megegyezni.

“Büszkék vagyunk arra, hogy ebben a kérdésben sikerült áttörést elérnünk még akkor is, ha ez nem volt minden szempontból fájdalommentes” – mondta Balogh Gábor, hozzátéve, hogy a Cooper Intézettel összefogásban létrehozott NETFIT kialakítását tudományos alapon közelítették meg, a közel 3000 véletlenszerűen kiválasztott gyermek bevonásával elvégzett, megalapozó kutatással együtt.

“Az volt a feladatunk, hogy megtaláljuk azt az értéket, amely az egészségorientált fittséghez minimálisan szükséges korra és nemre való tekintettel, s ebbe több szakmai szervezetet, köztük a Magyar Sporttudományi Társaságot, illetve felsősoktatásban dolgozó szakembereket, testnevelő tanárokat is bevontunk” – nyilatkozta az MDSZ elnöke, s hangsúlyozta: a NETFIT egyik legnagyobb erénye az egységessége, az, hogy az ötödiktől a tizenkettedik évfolyamig ezzel a rendszerrel mérik a diákok fittségi szintjét, s ehhez az MDSZ-nek sikerült 8000 eszközcsomagot, valamint a hozzájuk tartozó szoftvert is biztosítania.

“Az eredmények kiértékelése után mindenki kap egy úgynevezett egyéni visszajelentő lapot, amely azért nagyon fontos, mert az ezen szereplő adatokat a szülőkkel is ismertetni kell, ugyanis be kell őket is vonnunk a programba annak érdekében, hogy tisztában legyenek azzal, mit tudnak tenni saját gyermekük egészségi állapotának javítása, megőrzése érdekében” – jelentette ki Balogh Gábor.

Az MDSZ tájékoztatása szerint a NETFIT-ről legutóbb a British Journal of Sports Medicine című tudományos folyóirat is írt. A lap május 20-i számában megjelent publikációban – amely a 20 méteres ingafutás teszttel kapcsolatban áttekinti és összegzi a próba nemzetközi eredményeit – a szerzők felhasználták a NETFIT kutatás egyik tanulmányát is. Az írás kiemelte, hogy az ingafutás teszt világszerte intenzíven és kiválóan alkalmazható az iskoláskorú fiatalok állóképességi teljesítményének monitorozására.

Az MDSZ elnöke arról is beszélt, hogy a szervezet az idén nagy sikerrel, nemzetközi elismerést kivívva rendezte meg az iskolai mezeifutó-világbajnokságot, jövőre pedig a budapesti vizes vb “előzményeként” úszó vb-t rendez a középiskolás diákok számára. Az MDSZ pályázik a 2020-as Gymnasiade, vagyis a 17-18-19 évesek legnagyobb nemzetközi sporteseménye megrendezésére is, ennek odaítéléséről várhatóan jövő májusban születik döntés.

“Ezeknek az eseményeknek a megrendezésével az MDSZ hozzá tud járulni a 2024-es budapesti olimpia pályázatához, hiszen a kormányzat számára is fontos, hogy minden szinten meg tudjuk mutatni, Magyarország jó versenyszervező” – mondta Balogh Gábor, emlékeztetve arra, hogy amikor London 2007-ben elnyerte a 2012-es nyári olimpia rendezési jogát, nagy hangsúlyt fektetett a gyermekek sportjára és az iskolai sportra. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) ugyanis lényeges, hogy egy rendező ország hogyan tudja megvalósítani a különböző egészségmegőrző és sportprogramokat ezekben a korosztályokban – hangoztatta az MDSZ-elnök.

– MTI –








hirdetés