Európa-szerte gond a rezsi kifizetése

Minden hatodik európai küzd valamilyen nehézséggel háztartási számláinak kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede szerint országukban az előző évben nőtt a szegénység – derül ki az Eurobarométer legfrissebb felméréséből, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.

Érdekesség, hogy az unió keleti felében, így Magyarországon általában lényegesen kevesebben számítanak saját pénzügyi helyzetük romlására, mint több nagy nyugati államban. Az EU 2010-et a szegénység elleni küzdelem európai évének nyilvánította.

Az Eurobarométer májusi felmérésében minden hatodik európai számolt be arról, hogy az elmúlt évben háztartása legalább egyszer nem volt képes befizetni a szokásos számlákat, illetve élelmiszereket vagy más mindennapos fogyasztási cikket megvenni. A felmérés hónapjában a megkérdezettek 20 százaléka küzdött nehézségekkel a rezsi kiegyenlítésekor és a hitelek törlesztésekor. Majdnem minden hetedik embernek állandó erőfeszítésre van szüksége a számlák kiegyenlítése érdekében, 3 százalék néhány csekk befizetésével és a hiteltörlesztéssel hátralékba került, 2 százalék pedig komoly anyagi gondokkal küzd, és számos esetben halmozott fel hátralékot – derül ki az eredményekből.

Nagy a különbség a jövő megítélésében

Az európaiak 60 százaléka szerint tavaly nőtt környezetükben a szegénység, 75 százalékuk szerint az egész országban, ugyancsak 60 százalék szerint pedig Európa-szerte. Nyilván nem véletlen, hogy az államcsődtől uniós összefogással talán megmenekülő, és óriási költségvetési szigort elhatározó Görögországban látják a legsötétebben a helyzetet: 85 százalék szerint országukban tavaly óta nőtt a szegénység. A franciák 83, a bolgárok 82, a románok 77, az olaszok 75 százaléka gondolja ugyanígy.

Meglehetősen nagy a különbség a jövő megítélésében. További romlásra számítanak például a görögök és a románok, egyaránt 70 százalékban, másutt sokkal kevesebben várják saját pénzügyi helyzetük rosszabbra fordulását: a lettek a tavaly nyári 65 helyett csak 23 százalékban, a litvánok 58 után most csak 32 százalékban. A magyarok meglepően optimisták: csak minden ötödik valószínűsít közülük lecsúszást az egy évvel ezelőtti 48 százalékkal szemben.

Átlagosan minden második európai véli úgy: ha elbocsátanák, kevés eséllyel vagy egyáltalán nem lenne képes új állást találni fél éven belül. Igaz, csak 18 százalék nem nagyon vagy egyáltalán nem biztos abban, hogy a következő egy évben meglesz jelenlegi munkahelye. Nő a pesszimizmus a nyugdíjas évek megítélésében is. Az uniós polgárok csaknem háromnegyede kevesebb nyugdíjra számít, ötödük nagyon fél attól, hogy ellátása nem lesz elegendő megfelelő életminőségre.

Az EU 2010-et a szegénység elleni küzdelem európai évének nyilvánította, és célul tűzte ki, hogy 2020-ig 20 millió embert emelnek ki a szegénységből.

– Független Hírügynökség –








hirdetés