Észre sem vesszük, hogy héberül szólunk

Dr. habil Oláh János tartott előadást
Dr. habil Oláh János tartott előadást - © Fotó: Matey István
Debrecen – Egy előadás, melyen senki nem vette zokon, ha az előadó „bóvlizott vagy hadovált”.


Dr. habil. Oláh János vasárnap délutáni elő­adása kezdőmondataiban elsütötte azt a kifejezést, ami akaratlanul megfogalmazódott bennem is, de a fejemben ízetlen tréfának tűnt, így gyorsan elvetettem. Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanárától viszont eredetinek, s humorosnak hatott, ő a Debreceni Zsidó Hitközségben kisegítette e sorok íróit, nyugodt szívvel idézhetek tőle: „Egy órán át zsidózni fogok… Szóban, képben kivetítve, és kézzel-lábbal, mert a zsidó ember csak így tud beszélni.” A professzor az ősszel már ötödik évfolyamát indító szabadegyetem aktuális elő­adásán a nyelvünkbe épült, zsidó eredetű szavakról szólt. Szórakoztató módon, kellemes stílusban. „Mázlija” volt annak, aki hallotta, mert nem „sóherkedett” a viccekkel. Ugyanis, mint kiemelte, a humor szervesen kapcsolódik a témájául választott zsidó folk­lórhoz. Említette a Kohn- és Grün-vicceket, illetve a rabbi főszereplőjű adomákat. A látszólagosan nem ideillő idézőjelezett szavak – a bóvlival, a stikával, a haverrel, a kelzmerrel, a majréval, a behemóttal, a hadovállal, a barkóbával együtt – zsidó eredetűek. – Ezek a szavak a 10–13. századi gyökerű jiddis nyelvből valók, azaz a kelet-közép-európai, úgynevezett askenáz zsidókéból, akik az üldöztetés miatti vándorlásaik során a germán területek felé haladtak, így keveredett a héber és a német nyelvhasználat. Ez terjedt el Európa-szerte, így vált a magyar szóhasználat részévé is.

Az előadó egy-egy érdekfeszítő, a témához kapcsolódó történet erejéig beszélt a zsidó étkezési, gyászolási és borfogyasztási szokásairól, illetve felolvasott egy példabeszédet a kéz jelentőségéről, miután elmondta, hogy a „jatt” szó ugyancsak héber fundamentumú, jelentése ’kéz’. „Amikor az ember világra jön, ökölbe van szorítva a keze, mintha azt jelezné, az egész világ az enyém, mindent én szerzek meg. Amikor azonban elköltözik erről a világról, tenyerei ki vannak nyitva, mintha azt akarná kifejezni, nem vihetek magammal erről a világról semmit sem.” Ezért is zsebtelen a zsidók fehér halotti ruhája – mondta. A kéz, s a zseb bizonnyal üres a költözéskor, de szerencsére a megtapasztalt élményeket – köztük ezt az előadást – nem ott tudjuk „tárolni”.

HBN–HABE








hirdetés