Ésszerű földhasználat a talajvédelemért

Ésszerű földhasználat a talajvédelemért
Ésszerű földhasználat a talajvédelemért - © Fotó: unideb.hu
Debrecen – A Debreceni Egyetem kutatói több évtizede vizsgálják eredményesen a műtrágyázás talajra gyakorolt hatását.

– A talaj feltételesen megújuló, megújítható természeti erőforrás. Használata során nem változik meg visszafordíthatatlanul. Minősége nem csökken szükségszerűen és kivédhetetlenül. Megújulása azonban nem megy végbe automatikusan, termékenységének megőrzése tudatos emberi tevékenységet követel – hívta fel a figyelmet Kátai János, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrokémiai és Talajtani Intézetének vezetője. Hozzátette: a legfontosabb az ésszerű földhasználat, az okszerű talajvédelem és agrotechnika, valamint talajjavítás.

Az elmúlt évtizedek és napjaink trágyázási tartamkísérletei Európában nagyon sok eredménnyel szolgáltak. A szakemberek a hosszantartó tápanyag-utánpótlás különböző formáinak, az alkalmazott agrotechnikának és a talajhasználatnak a talajtulajdonságokra, valamint a környezetre gyakorolt hatásait kutatják. A Debreceni Egyetem Agrokémiai és Talajtani Intézete több évtizede megkülönböztetett figyelemmel kutatja a térségben végzett tartamkísérletekben a különböző agrotechnikai eljárások, így például a műtrágyázás, az öntözés, a vetésváltás talajkémiai és talaj-mikrobiológiai hatásait.

– A Debrecen – Látókép trágyázási tartamkísérlet már csaknem 30 éve működik. A mészlepedékes csernozjom talajtípuson végzett vizsgálatok alapján az egyetem kutatói megállapították, hogy a műtrágyázás a vizsgált talajkémiai és mikrobiológiai paraméterek többségére pozitív hatást gyakorolt. Ugyanakkor csökkent a talajok kémhatása, és néhány talajenzim aktivitása, illetve emelkedett a talajsavanyúság. Úgy tűnik, hogy a szerves nitrogén tartalmú vegyületek növekedésének hatására – amely a trikultúra vetésváltásában alkalmazott pillangósvirágú növény termesztésének köszönhető –, kedvezően alakult a szerves szén és nitrogén, valamint a mikrobiális biomassza szén és nitrogén aránya – magyarázta a professzor.

– A görbeházi trágyázási tartamkísérletekben típusos réti talajon a több mint 25 éve folytatott rendszeres tápanyag-utánpótlás jelentős változásokat idézett elő a talajok szerves tápanyag készletében, valamint az ásványi tápanyagok szolgáltató képességében. A műtrágyázás közvetett hatására növekedett a talajok szerves szén- és nitrogéntartalma. A tápanyag-utánpótlás közvetlen hatására pedig emelkedett a felvehető nitrát-, foszfor- és káliumtartalma. Ennek következtében növekedett a mikroorganizmusok száma, és előnyösen változtak meg az életfeltételei is. Emellett a talajok mikrobiológiai aktivitása is látványosan emelkedett – sorolta az eredményeket Kátai János.

– Debreceni Egyetem –



Sporthírek






hirdetés