Esővel érkezett a május

Esővel érkezett a május
© Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Május első hetének középhőmérséklete 1,5-2 fokkal már a sokévi átlag fölött alakult. Agrometeorológia a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaságból.

Az igen szeszélyes, változékony áprilist magunk mögött hagyva már fokozatos felmelegedéssel és az átlagnak megfelelő hőmérsékletű, gyakran csapadékos idővel örvendeztette a mezőgazdákat május első hete.

Tág határok között

Május első hetének középhőmérséklete 1,5-2 fokkal már a sokévi átlag fölött alakult, kultúrnövényeink vetési mélységében a talaj így ismét 12 °C fölé melegedett, ami a kelőben lévő kukorica számára már kedvező érték. A lazább és könnyen kiszáradó homoktalajokon 15 fok feletti középhőmérséklet volt jellemző ugyanebben a mélységben, ez a kabakosok magvainak csírázásához is elegendő, ám a nedvesség épp ezeken a homokvidékeken volt esetenként szűkös a magágy nedvességkészlete. Az egyre magasabb hőmérséklet és a magasban érkező hideg légtömegek hatására labilizálódó légkör jó alkalmat teremtett az időszakban a záporok, zivatarok kialakulására. Ezúttal a Tiszántúl északi felének inkább a nyugati, Tisza-völgyi régiói kapták a nagyobb csapadékot, arrafelé a 25-30 millimétert is elérte a heti összeg. Másutt 10-20 milliméter volt a jellemző mennyiség, de a szakkifejezéssel élve konvektív természetű csapadékhullás térben legtöbbször igen heterogén, ennél fogva településenként tág határok között változott a ténylegesen lehullott csapadék mennyisége. Összességében a talaj nedvességi állapota kedvező: a teljes, egy méter mélységű szelvény vízhiánya 20-50 milliméter közötti, melynek csaknem egésze a művelt rétegből hiányzó mennyiség, ám kifejezett szárazságról ott sem beszélhetünk.

Kedvezett a kártevőknek

Az elmúlt, gyakran hűvös időszakok és az ismétlődő csapadékos periódusok hatására intenzív volt a gombás és baktériumos növényi betegségek terjedése. Ezek fertőzőképessége a lombozat és a virágok hosszasan fennálló nedvességborítottsága, illetve a hűvös, nyirkos légköri viszonyok miatt erőteljesnek bizonyult. A gyümölcsösökben a moníliás hajtáshervadás, a tafrinás levélbetegség, szántóföldi kultúrákban a gabonarozsda, a lisztharmatfélék okoztak máris károkat, illetve indultak gyors szaporodásnak, terjedésnek. A májusi esők idején fertőzési „nyomás” fokozódására kell számítani a peronoszpóra- valamint akár a fuzárium-félék tekintetében, sőt a gyomok robbanásszerű kelése, intenzív fejlődése is borítékolható, a növényvédő szakemberek számára így a továbbiakban is bőven akad majd feladat mezőgazdasági kultúráinkban.

– Debreceni Egyetem – AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –








hirdetés