Esélyük sem volt Boriszov nélkül a debrecenieknek

Akt.:
Esélyük sem volt Boriszov nélkül a debrecenieknek
© Fotó: deacbasket.hu
Debecen – Tízpontos vereséget szenvedett a DEAC az NBI A-csoportos kosárlabda bajnokság 16. fordulójában Jászberényben. Hiába küzdöttek a második félidőben hatalmasat Ivosev Tamásék, az első húsz perc alatt összeszedett tetemes hátrányt már nem tudták ledolgozni – számol be a deacbasket.hu.

Nem a legjobb előjelekkel várhatta a találkozót a DEAC, ugyanis Milos Boriszov hátproblémák, Kósa Tamás pedig bokasérülés miatt nem tudta vállalni a játékot. A montenegrói helyét Polyák László vette át a kezdőcsapatban, míg Daniel Amigo újra ott lehetett a feldobásnál. Az első percekben fej-fej mellett haladtak a csapatok, ám a nagyszerűen kezdő Coleman vezérletével meglépett a Jászberény, Berényi Sándor időt is kért (13-7). A hajdúságiaknak meggyűlt a baja a lepattanókkal, a házigazdák kevesebb, mint öt perc alatt nyolc lecsorgót is összeszedtek a támadó térfélen. Hanry Dugat fújt ébresztőt egy kettő plusz egyes akcióval, sőt Velkey és Amigo büntetőivel már csak kettő volt közte (19-17). A negyed hajrája azonban a JKSE gárdájának sikerült jobban, és egy 7-0-s rohanással újra magabiztos előnyre tettek szert.

A második játékrész kezdetén Aleksandrov hárompontosával kétszámjegyűre hízott a differencia, sőt Czirbus József két közelijével már nagy bajban volt a DEAC. A vendéglátók nem kegyelmeztek, Colman zsákolásával már 16-0-s futásnál jártak, a debreceni szakmai stáb kénytelen volt kikérni második egyperces szünetét is (35-17). Ezt követően valamelyest stabilizálódott a DEAC játéka, de a 15 pont körüli különbség állandósult, ráadásul a palánkok alatt továbbra sem tudtak mit kezdeni a jászságiakkal. A nagyszünethez közeledve újra lendületbe jött a JKSE, már húsz fölé is nőtt a különbség, a DEAC pedig Borsizov nélkül csak erőlködött. A félidő utolsó percében Manigat távolijával sikerült valamelyes zárkózni, de az 55-37-es első húsz perc nem sok jóval kecsegtetett.

A fordulás után Berényi Sándor magas szerkezetre váltott, Amigo, Bognár és Ivosev egyszerre volt a pályán. Az új felállás jó döntésnek bizonyult, négy perc elteltével 12-re zárkózott a DEAC (63-51). Már-már éledezni látszottak a hajdúsági remények, de a Jászberény egy 8-0-s sorozattal gyorsan lehűtötte a kedélyeket. Bár a védekezés továbbra is hagyott kívánnivalót maga után, nem esetek össze a cívisvárosiak, sőt, nagyszerű támadójátékuknak köszönhetően újra 12-re zárkóztak a negyed végére (80-68).

A záró felvonásra érezhetően bekeményítettek a csapatok, Boriszov hiányában Dugat és Manigat igyekezett átvenni a vezér szerepét, utóbbi ötödik hárompontosa után hosszú idő után újra tízen belülre került a DEAC (84-75). Várható volt, hogy nem tudják egész mérkőzésen tartani az extra dobóformát a csapatok, ami inkább a vendéglátóknak kedvezett, mivel az idő vészesen fogyott. Hiába tettek meg mindent a felzárkózásért a debreceniek, a vége tíz pontos hazai győzelem lett, de a második félidőben mutatott küzdeni akarásért minden dicséret megilleti Berényi Sándor tanítványait. A következő két bajnoki sorsdöntő lesz a DEAC számára, a TF elleni idegenbeli, és a Szeged elleni hazai találkkozón nagyon sok múlhat.

– deacbasket.hu –


JP Autó-JKSE – DEAC 92-82 (26-17, 29-20, 25-31, 12-14)

JKSE: PITTS 17/3, RAKICS 16/6, COLEMAN 24, Aleksandrov 16/6, PANTELICS 13/3 csere: Czirbus 6, Cseh -, Kerpel-Fronius -, Brbaklics -.

DEAC: DUGAT 22/3, MANIGAT 18/15, Polyák -, IVOSEV 17/3, AMIGO 19 csere: Bognár 2, Velkey 2, Omenaka 2.

Berényi Sándor: Összességében az első félidei lepattanózásunk döntötte el a mérkőzést. Ekkor annyi támadót szedtek, mint mi lepattanót összesen, így bármely meccset nehéz megnyerni, egy hazai pályán jól játszó Jászberény ellen pedig szinte lehetetlen. A második félidőben azért sok pozitívumot láttam, nyolc pontnál többször is esélyünk volt visszajönni egy labdára, de ez most nem sikerült. Milos hiányára nem tudtunk felkészülni, mert csak az utolsó nap dőlt el, hogy nem tudja vállalni a játékot, vele nyilván más lett volna a játék képe. Ennek ellenére többen is megpróbálták a vezérszerepet átvenni, ez mindenképp dicséretre méltó. Ritkán esik szó a játékvezetésről pozitív irányban, de ezt a számukra nehéz találkozót szinte tökéletesen oldották meg. Végül, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni a szurkolóinknak, akik idegenben is fantasztikus hangulatot varázsoltak, nagy szükség lesz rájuk a következő két sorsdöntő bajnokin is.