„És akkor mi van, ha le kell bontani a házat?” – Hiba volt elhitetni, hogy nem kell építési engedély

„És akkor mi van, ha le kell bontani a házat?” – Hiba volt elhitetni, hogy nem kell építési engedély
© Illusztráció: Magánarchívum
Hajdú-Bihar – A szakemberek a fejüket fogják az építési engedélyek rendszerének a módosítása miatt.

„Az építési engedélyezési folyamaton bőven lehet ésszerűsíteni, ez azonban nem jelenthetné azt, hogy a családi ház építőjének egy árva alaprajzot sem kell bemutatnia. Márpedig januártól a 300 négyzetméternél kisebb alapterületű lakóingatlanokra nem kell építési engedély, csak bejelentési kötelezettséget írnak elő. Ez kész életveszély” – válaszolta a Napló megkeresésére Kotosmann Zoltán, az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Hélinvest Kft. vezetője.

Alaprajz sem kell

A cégvezető úgy fogalmazott, hogy bár ezen a téren önmagát nem sorolná a teljesen laikus építtetők közé, ilyen körülmények között ő bizony nem merne családi ház építésébe belevágni. – Korábban azért az építtetőnek rendelkeznie kellett alaprajzzal, statikai tervvel, gépészeti- elektromos- és egyéb tervekkel ahhoz, hogy az építésügyi hatóságnál komolyan vegyék. Ehhez képest ma elég egy utcaképet ábrázoló vázlatrajz és annak bemutatása, hogy a leendő házunk a szomszédos épülethez képest miként fog elhelyezkedni. Később persze (a használatba-vételi engedély megszerzéséhez) nem lesz mindegy a megvalósítás milyensége, annak szabályszerűsége sem, és még az is előfordulhat, hogy a kókler módon tető alá hozott portát egyszerűen le kell bontani. Ilyenkor mi van?! – villantott fel egy-két „életszagú” problémát az ismert ingatlanfejlesztő szakember, aki szerint ez tipikusan az a helyzet, amikor a fürdővízzel együtt a gyereket is sikerült kiönteni.

Etették az embereket

Kotosmann Zoltán aggodalmait osztja a megyei mérnöki kamara elnöke is. Liska András szerint nem kellett volna az emberekkel elhitetni azt, hogy mostmár aztán építési engedély nélkül is bátra belevághatnak a házépítésbe, ez ugyanis nem így van. – Lehet, hogy a folyamat kezdetén az építtetőnek pusztán bejelentési kötelezettsége van, de a használatba-vételi engedély megszerzéséhez a hatóság úgyis „leveri rajta” a szükséges engedélyeket. Én is azt kérdezem, hogy ha a szerkezeti vagy akár építésügyi szempontból nem megfelelő házat el kell bontani, akkor mi van. Itt ugyanis súlyos tízmilliókról van szó, amit a tulajdonos a hasznavehetetlen házába előzőleg már belefektetett – kérdezett vissza a kamarai vezető, aki szerint a törvényalkotó mondhat olyanokat, hogy a mérnöki kamara adjon ki a rendezetlen kérdésekről kézikönyvet, a kézikönyv azonban nem jogszabály. Liska András szerint különösen nagy a kontraszt annak tükrében, hogy eddig szinte a tyúkólhoz is kellett építési engedély, igaz (tette hozzá) rend is volt.

Száraz Zsoltnak tervezőként és kivitelezőként is van rálátása a megváltozott jogszabályi környezetre, és ő sem boldog attól, amit mostanában tapasztal. – Ismerek olyan tervezőket akik az új feltételek alapján inkább el sem vállalják családi házak tervezését, nehogy a végén rajtuk csattanjon az ostor. Korábban a megrendelű teljesíthetetlen kérése esetén legalább mondhatta azt a tervező, hogy nem lehet megcsinálni, mert ez vagy az a jogszabály tiltja; de most…? – mondta.

Mihez van joguk?

„Az önkormányzat jogköre már azzal is csorbult, hogy az építésügyi hatósági feladatok átkerültek a járáshoz, az újabb jogszabályi lazítással pedig végképp elveszítettük a rálátást a helyi építési folyamatokra. Ilyen módon a városkép megőrzéséért, annak alakításáért sem sokat tehetünk, pedig feltélenül szeretnénk megőrizni a városkép úgymond falusias jellegét” – osztotta meg velünk aggályait Szegi Emma kabai polgármester. Példaként a főteret hozta fel, mint az egyetlen lakóövezetet, ahol szívesen látnának akár újonnan épülő társasházakat is, ugyanakkor ha valaki a város szélén, családiházas övezetben kezd társasház kialakításába, akkor sem tehetnek semmit. – A helyi építési szabályzatban olyan alapvetéseket előírhatunk, hogy az adott övezetben mennyi a maximális építési magasság, és az adott teleknek hány százalákát építhetik be, de a hat méteren belül mindenki olyan házat épí, amilyet csak szeretne. Ráadásul már a szomszéd hozzájárulása sem kell hozzá – fogalmazott Szegi Emma, aki szerint a jogalkotó bizony átesett a ló túlsó oldalára.

– Petneházi Attila –


Változások 300 négyzetméterig

  • Építési engedély nem kell
  • Bejelentési kötelezettség van
  • Egyszerűsített dokumentáció elég
  • Az eljárási idő 15 napra csökkent
  • Alaprajzot nem kell csatolni
  • Elég részletes helyszínrajzot adni
  • Változtak a közműszerződések is
  • A szomszéd beleegyezése sem kell
  • 10 éven belül építési kötelezettség
  • Erről hatósági bizonyítványt kell kérni
  • Ha nem készült el, le kell bontani








hirdetés