Értelmezés is módosíthatja a döntést

Akt.:
A bűnügyi oktatók találkozóján az ítélőtáblán
A bűnügyi oktatók találkozóján az ítélőtáblán - © Fotó: Matey István
Debrecen – A bíráskodás napi problémái is előkerültek a tanácskozáson.

A 2013-ban hatályba lépett új büntető törvénykönyv (btk) után a büntetőeljárás-jog is megújul; a szükséges kódex kidolgozása alatt áll – derült ki dr. Miskolczi Barnának, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosának előadásából pénteken, a Debreceni Ítélőtáblán tartott Bűnügyi Oktatók Találkozóján.

Mint mondta, a büntetőügyek eljárás-joga ellentmondásosabb, mint a polgári ügyeké, s egy „finom hálót” alkot, ahol egyik helyen hozzányúlva a másik helyen is változik, ugyanakkor kevésbé hat rá a politika, mint a btk-ra.

Az ítélkezés és a jogirodalom kapcsolatáról beszélt dr. Elek Balázs, a DIT bírája, konkrét eseteket felidézve, amikor a bíróság a jogtudományt hívta segítségül. Előfordult, hogy egy nyelvésztől kért állásfoglalást az „illetőleg” szó értelmezésére, s volt olyan, hogy a Legfelsőbb Bíróság indoklásában többek közt egy 1869-es jogi könyvre hivatkozott. Szorult már döntésre az a kérdés, miszerint egy járműre felerősített robbanó szerkezet az emberölés kísérletének vagy előkészületének minősül-e – a bíróság a jogirodalomban is kereste rá a választ.

Szociális kérdések

– Nem újkeletű törekvése a döntéshozóknak, hogy a büntetőjoggal akarnak szociális problémát megoldani, s ez rendszerint a társadalom támogatottságával is találkozik – jelentette ki dr. Madai Sándor, a DE Állam- és Jogtudományi Kara Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszékének vezetője, megjegyezve, az ilyen fajta megoldás nem működik, így például hiába szállították le a büntethetőség korhatárát, hatékonysága kérdéses, ha a javítóintézetből ugyanabba a környezetbe kerül vissza a fiatal.


Fotó: Matey István (galéria) Fotó: Matey István (galéria) ©

A büntetőjog ideológiai fejlődése kapcsán elmondta, volt jogtudós, aki már a 18. század közepén felvetette a halálbüntetés eltörlését, s hogy ez ma nem jogi, hanem politikai kérdés. Mint mondta, a büntetések rendszerének célja koronként változott, a szigor gyakorlása, a nevelés-gógyítás vagy a társadalom védelme egyaránt szempont volt.

Közérdekű munka

Dr. Sipos Ferenc, a DE ÁJK Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszékének egyetemi tanársegédje a közérdekű munka tapasztalatairól beszélt, amely büntetést – elsősorban a börtönök zsúfoltsága miatt – egyre gyakrabban alkalmazzák a bíróságok: míg 2009-ben azon esetekben, amikor kiszabhatták, 9,77 százalékban ítélték a vádlottat közérdekű munkára, 2014-ben 22,8 százalékos volt az arány.

A gyakorlati kivitelezés problémájaként említette, hogy gyakran alkalmazzák alkoholisták, büntetett előéletű vádlottak esetén – éppen ők azok, akiket a munkahelyeken nem szívesen látnak, s gyakran nem is tudják sikerrel letölteni ezt a büntetést. A pártfogók részéről nagyon nagy munkaterhet jelent a közérdekű munkán lévők ellenőrzése, kevés idejük jut egy-egy emberre – mondta az előadó, kedvező változásként említette viszont, hogy egyszerűsödött a munkahelyek kijelölése.

HBN








hirdetés