Értékmentő testnevelés

Értékmentő testnevelés
Debrecen – A hazai egyetemisták sportolnak a legtöbbet a Kárpát-medencei magyar hallgatók közül, de így is csak minden ötödik fiatal mozog rendszeresen – derült ki a Debreceni Egyetem kutatójának friss tanulmányából.

– Különleges jellemzője a Debreceni Egyetemnek, hogy multidiszciplináris módon foglalkozik a sporttal. A gazdaság-, az orvos- és a műszaki tudományok mellett több más területen születnek kutatási eredmények a témában. A testnevelés pedig nemcsak a nevelés tekintetében fontos az intézménynek, hanem jelentős igény is van rá. Nem tudunk annyi sportinfrastruktúrát létesíteni, amennyire igény lenne, azonnal kihasználnak minden új létesítményt, fejlesztést. Tehát a testnevelés értékteremtése valós – hangsúlyozta Bács Zoltán kancellár a Kárpát-medencei fiatalok sportolási szokásait ismertető kötet március 8-ai bemutatóján.

A közös kulturális gyökerek ellenére az adott ország gazdasági és politikai háttere nagyban befolyásolja a régióban élő fiatalok sportolási szokásait. Erre a következtetésre jutott Kovács Klára, a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központjának senior kutatója legutóbbi vizsgálata során. A fiatal adjunktusnak tavaly jelent meg az első kötete, melyben arra kereste a választ, hogy a felsőoktatási intézmények hogyan befolyásolhatják a sportolási szokásokat. Új munkájában tovább ment: a Partium mellett Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken és a Vajdaságban is vizsgálta a magyar hallgatókat.

kotet2_

– Miközben Magyarországon a hallgatók több mint 20 százaléka sportol hetente háromszor, addig a kárpátaljai egyetemistáknak csak a 16,8 százaléka. Viszont egyharmaduk tagja valamilyen sportklubnak, míg a hazai diákoknak csak a 17 százaléka. Az ukrán oktatási rendszerben ugyanis kötelező a hallgatóknak valamilyen szakkört választani, és ezért nagyon sokan rendszeresen mozognak. Tehát annak ellenére, hogy ugyanabból a földrajzi térségből és kulturális közegből származik egy fiatal, az ország politikai és a gazdasági helyzete miatt egészen más eredményt mutat a felmérés a sportolási szokásokat illetően – taglalta Kovács Klára.

A tudományos munka egyike annak a tizenöt tanulmánynak, amelyet az Értékteremtő testnevelés című kötetben fűzött össze a fiatal szociológus. A kötetben a legnagyobb hazai felsőoktatási intézmények mellett, több határon túli magyar kutató eredménye is helyet kapott.

– A testnevelés és a sport olyan alapvető dolgot ad a kultúrához, amely túlmutat az individuum sorsán, és egy kultúrát vagy egy régiót is összeköthet – emelte ki Pusztai Gabriella, a DE HTDI Neveléstudomány Doktori Program és a Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ (CHERD-H) vezetője.

A hiánypótló kötet kapcsán a Debreceni Egyetem a sport társadalomtudományi és neveléstudományi vonatkozásában egy hálózatot tudott kiépíteni.

– Az utóbbi időben nem volt a magyar sporttudományban olyan könyv, amely a korábbi monarchia országait fogta volna össze, és nézte volna meg, hogy az évszázados együttélés után néhány évtizedes különválás, milyen különbséget hozott az eltérő iskola, pedagógiai és sportkultúra miatt, a tanulók egészség-magatartásában, a testnevelés és a sport megítélésében – mondta Balogh László, az egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézetének igazgatója.

A kötet az Oktatáskutatás a 21. században című sorozat első darabja. A tanulmányok nemcsak későbbi kutatások alapjait adhatják, hanem oktatási célokra is használhatók.

– Debreceni Egyetem –