Értékeink: demokrácia, jogállam, szabadság

Értékeink: demokrácia, jogállam, szabadság
© Fotók: Derencsényi István
Debrecen – A nemzeti szabadság és önrendelkezés lebegett az 1956-os forradalmárok szeme előtt.

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata az 1956-os forradalom és szabadságharc 62., valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 29. évfordulója tiszteletére 2018. október 23-án – kedden – több megemlékezést és koszorúzást rendezett a cívisvárosban. Délelőtt az Egyetem téri Melocco Miklós ’56-os emlékműnél Kósa Lajos országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet.

– 1956-ban a magyar nemzet a szabadságáért, az önrendelkezéséért küzdött. A nemzeti önrendelkezés pedig az elérhető legnagyobb szabadság, melyben a magyar akarat érvényesül – hangsúlyozta. Elmondta, a magyarok ma éppúgy ezekért az értékekért küzdenek, csak más keretek között, más eszközökkel. Ma ugyanis már nem a hadsereg, a tömegpusztító fegyver, és a háború határozza meg azokat a nemzetközi küzdelmeket, amelyekben Magyarország részt vesz, hanem a gazdasági erő és a piaci érdek.

Kivételes példa

Elhangzott, hogy gyakorta előfordul, hogy a nemzetközi összefüggésrendszerben illeszkedő eseményeket – melyek adott esetben új irányt szabnak nemzetüknek, hazájuknak, földrészüknek – a benne élők nem láthatják át.

1-10
Fotók: Derencsényi István

– A ’80-as évek végi magyar rendszerváltásról például magunk sem tudtuk, hogy milyen nemzetközi folyamatok részeként kell értelmezni, bár sokan kivették a részüket benne. Ám annak sikerét kétségtelenül olyan nemzetközi fejlemények ágyazták meg, mint II. János Pál megválasztása és fellépése, a Szovjetunió bomlása és Mihail Gorbacsov fellépése, vagy éppen a reykjaviki találkozó – fogalmazott a képviselő.

Hozzátette: számos olyan eseményről tudunk a magyar történelemben is, melyek maguk is nemzetközi hatások eredményeként álltak elő. A 20. század magyar történelmében azonban akadt egy kivétel, mégpedig az 1956-os események.

– A szabadság tizenkét napja ugyanis nem valamifajta történelmi folyamatok kérlelhetetlen eredője, hanem bátor magyar emberek fellépése volt a magyar szabadságért, s függetlenségéért – mondta Kósa Lajos.

Hangsúlyozta, 1956 októbere azért volt kivételes, mert megvalósult a nemzeti egység, a magyar emberek összefogtak, s lerázták magukról a rabigát. Mondván, elég volt az elnyomó rendszer, aminek részei voltak, s ezért nemcsak az idegen hatalmakkal szálltak szembe, hanem azok kiszolgálóival is. A forradalmárrá lett diákok, munkások, értelmiségiek, egyetemisták nem a maguk, hanem kizárólag a magyar nemzet érdekét nézték – 1956 pedig a mai napig meghatározza életünket és jövőnket egyaránt.

Erkölcsi iránytűként

– Amikor felmerül az a kérdés, hogy merre tovább Európa, az 1956-os és a mai Magyarország erkölcsi iránytű lehet. A magyar forradalom ’56-ban kijelölte a mi utunkat és Magyarország útját: demokrácia, jogállam és szabadság. Nincs rá okunk, hogy változtassunk rajta – zárta beszédét Kósa Lajos.

1-23
Fotók: Derencsényi István

Az ünnepi megemlékezésen a Zenetheátrum Szabadnak születtél című műsorával lépett fel, majd a résztvevők megkoszorúzták a Melocco emlékművet.

VK


Katonai tiszteletadással felvonják Magyarország nemzeti lobogóját a Kossuth Lajos téren az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulóján.
Budapest - Országszerte 595 rendezvényt tartanak az október 23-ai nemzeti ünnep alkalmából. A nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős Operatív Törzs reggel fél 8-kor megkezdte munkáját. Délelőtt 9 órakor az ünnepélyes zászlófelvonással kezdődtek meg az 1956-os forradalom és szabadságha...
Az utcán összegyűlt tömeg lelkesen üdvözli a harckocsin érkező forradalmárokat Budapest V. kerületében, a Kossuth Lajos utca és a Károly (Tanács) körút sarkán
Hajdú-Bihar - Világosan látszik a fejlődés íve, a baloldali reformoktól a polgári értékrend irányába. Általánosságban elmondható, hogy 1956 talán egyik legcsodálatosabb, katartikus élménye és tanulsága, hogy nemzetünk országszerte megmutatta, van közösségi érzése, képes az összefogásra, amelyért ...
Fotó: Várkonyi Zsolt Károly
Hajdú-Bihar - Megyénkben összesen 121 forradalmi bizottmány kezdte meg működését. A forradalmi bizottmányok tulajdonképpen az első legitimált irányító közhatalmi szerveket jelentették a kialakuló demokratikus berendezkedés helyi szintjén. De azt is mondhatjuk, hogy sok esetben egymástól elkülönül...