Érettségi – Történelemtanárok Egylete: középnehéz, jó feladatsor volt az idei írásbeli

Akt.:
Illusztráció
Illusztráció - © Fotó: Derencsényi István
Budapest – A Történelemtanárok Egyletének alelnöke szerint középnehéz volt az idei történelem középszintű írásbeli tételsora, a feladatok nem voltak sem túl nehezek, sem túl könnyűek.

Lőrinc László szerdán az MTI-nek úgy értékelte a tételeket, hogy alkalmasak voltak annak megállapítására, a diákok közül ki az, aki felkészültebb, és ki az, aki kevésbé.

Rámutatott: voltak feladatok, amelyek nehézséget okozhattak a vizsgázóknak. Példaként említette az ipari forradalomra vonatkozó feladatot, és kiemelte: a kapcsolódó kérdés az volt, mi az első és mi a második ipari forradalom. Az első ipari forradalomnak ugyanakkor két szakasza volt, ez esetleg zavart okozhatott – közölte.

Jelezte, sokan panaszkodtak a jelenkori világszegénység változásait érintő feladatra. Ez szerinte szintén jó felvetés volt, a jól gondolkodó, grafikont okosan értelmező diákok meg tudták oldani. Azoknak lehetett nehéz, akik megijedtek, hogy “a saját agyukat kell használni”. Ismeretként annyit kellett hozzá tudni, hogy a világ népessége gyarapszik – tette hozzá.

A szervezet alelnöke úgy látja, hogy a felfedezésekre, iszlám vallásra vonatozó feladatoknál, ha valaki bizonytalan is volt, a jó megoldást ki tudta “sakkozni”.

Kitért arra: az esszéknél – ahogy korábban – most sem volt az ókort érintő feladat, a középkorból pedig egy volt, erre nagyjából számítani lehetett. Szokatlannak nevezte ugyanakkor azt, hogy meg lehetett írni úgy az érettségit, hogy a kisesszé témája a Rákosi-kor volt, míg a nagyesszéé Sztálin kora.

Az is okozhatott gondot, hogy az egyes esszéknél a megadott forrást a kérdés csak egy partikuláris részének megválaszolására lehetett használni – mondta Lőrinc László, aki példaként hozta fel, hogy a felvilágosodás államszervezetével kapcsolatban a szabadságjogokról szóló passzus szerepelt az Emberi és polgári jogok nyilatkozatából, míg maga a téma másról szólt.

Az eduline.hu portál értesülései szerint a szerdai vizsgán különböző korszakokban az emberek szociális helyzetét is vizsgáló feladatok kaptak helyet. Foglalkozniuk kellett a diákoknak az athéni demokráciával, az iszlám vallással. A magyar történelemből az első feladat az államalapításhoz kötődött, később a Rákóczi-szabadságharc, a dualizmus korának etnikai viszonyai, az ország II. világháborúban betöltött szerepe, a Kádár-korszak és a magyarországi cigányság helyzete következett.

Egyetemes történelemből a nagy földrajzi felfedezések időszakáról kellett kérdéseket megválaszolni, de voltak az ipari forradalmakra, az I. világháború szövetségi rendszerére vonatkozó kérdések, valamint szerepelt a fejlődő országok jelenlegi problémáiról szóló feladat is. A második részben kifejtendő feladatok voltak, egy esszét kellett írni az egyetemes történelemhez, kettőt a magyar történelemhez kapcsolódóan. Az egyetemesen belül lehetett választani egy a felvilágosodásról, illetve a Sztálin-éráról szóló feladatot. A magyar történelemnél egy hosszút és egy rövidet kellett választani. Ezek között szerepelt az Erdélyi Fejedelemségről, Károly Róbertről, az 1848-49-es szabadságharcról vagy Mária Terézia koráról szóló feladat. A 20. századot a magyar történelem szekcióban a Rákosi-korszakhoz és Bethlen István miniszterelnökségéhez kapcsolódó feladat képviselte.

– MTI –








hirdetés