Érdemes volt a föld mélyére ásni a Simonffy utcában

Az ásatáson
Az ásatáson - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Újabb bizonyítékok kerültek elő arról, hogy Debrecen belvárosában legalább 700 éve laknak.

Hetek óta komoly földmunkák zajlanak Debrecen központjában, a Simonffy utcán, a bíróság mellett, ahol egy földszintes lakóház és egy emeletes irodaépület helyére többszintes, soklakásos társasházat fognak építeni. Az épület alatt mélygarázst alakítanak ki. Már a felső talajrétegek leszedése közben látszott, hogy ott lehet valami érdekes, értékes a földben, mivel sok különböző színű, összetételű talajréteg, tégla, cserépdarab került elő. Aztán mélyebbre ástak.

Szolnoki László, a Déri Múzeum ásatásvezető régésze elmondta: az előzetes régészeti dokumentáció megállapította, hogy a területen található a Debrecen középkori mezőváros nevű régészeti lelőhely. A beruházó az építési engedélyben előírtaknak megfelelően szerződött a Déri Múzeummal a feltárásra, majd az előző épület bontási munkáit követően átadta a telket az ásatás elvégzéséhez.

„Telepjelenségek”

A kéziszerszámokkal végzett munka folyamán egy középkori település maradványai kerültek elő.

re1Szolnoki László az ásatás helyszínén | Fotó: Derencsényi István

Több mint 40, úgynevezett „telepjelenséget” észleltek, melyek zöme kút, tárolóverem és gödör. A leletek alapján az ottani település valamikor a XIV. század elején jöhetett létre. Azóta szinte folyamatosan lakhattak ott. A középkori maradványok mellett kora újkori és újkori leleteket is találtak. Emberi csontokat nem rejtett a föld.

Kíváncsi szemek elé kerül

A Déri Múzeum munkatársai jobbára csak mélyen a talajba ásott régészeti objektumokat találtak, mivel az utóbbi 100-150 év építkezései – főleg a pincék kialakítása – a kevésbé mélyen található jelenségeket sajnos elpusztították. A feltárást és a restaurálását követően remélhetőleg hamarosan a nagyközönség is láthatja majd a Simonffy utcáról a Déri Múzeumba került leleteket – ismertette lapunkkal Szolnoki László ásatásvezető régész.

Néhány éve a közelben, a nyugati kiskörút építése kapcsán több méter mélyen kiszedték a földet, és akkor is számos értékes régészeti leletre bukkantak. Kiderült például, hogy a Széchenyi utca környéke Debrecen legrégibb településmagja. Az ítélőtábla területén talált 10. századi veremház utal erre. (Korábban az egykori Paptava környékére tették az első megtelepedés helyét.) A Széchenyi utcai terület több korból is szolgált érdekességekkel 2012-ben. A Krisztus előtti 1000 körüli évekből is találtak emlékeket. A Krisztus utáni 2-3. évszázadból pedig szarmaták lakóhelyét és temetőjét sikerült feltárni.

OCs


Korabeli fényképen egykori debreceni kereskedelmi akadémia dísztermének eredeti falfestményei (szekkói) és a mostani állapotában lévő terem 2018. június 20-án. Az 1893-ban Gerster Kálmán által tervezett eklektikus-neoreneszánsz stílusú épület szekkóit Mirkovszky Géza festette. A város kereskedelmi életét festette a falakra, négy korszakra bontva. Az épületben 1952-től megyei könyvtár működött, majd hat évvel később egy tűz miatt a szekkók megsérültek, majd az egész termet fehérre meszelték. A város a közeljövőben az egész épület teljes helyreállítását tervezi.
Debrecen - Eredeti állapotába állítják helyre az egykori debreceni kereskedelmi akadémia épületét, miután megtalálták az eredeti seccókat - művészi falfestményeket - az épület dísztermében - jelentette be a cívisváros polgármestere szerdán, a helyszínen tartott sajtóbejáráson. Papp László felidéz...