Épp, hogy kibírtuk a rekkenő hőséget

Épp, hogy kibírtuk a rekkenő hőséget
© Illusztráció: Getty Images
Debrecen – Mintegy harmadával haladta meg a napfényes órák száma az ilyenkor egyébként szokásosat.

Augusztus második hetében tetőzött a kánikula a kelet-magyarországi területeken, a rekkenő hőség csak a hét legvégére mérséklődött minimálisan, az egyre növekvő fülledtség mellett akkor már szórványosan csapadék is előfordult.

Forró légtömegek

Az időszakban mintegy harmadával haladta meg a napfényes órák száma az ilyenkor szokásosat, ennek, valamint a száraz időnek köszönhetően igen magasra emelkedett a hőmérő higanyszála a nappali órákban. Déli és keleti áramlással továbbra is forró légtömegek érkeztek a térség fölé, az itt uralkodó magas nyomású légköri képződmény hatása alatt így folytatódott a száraz, kánikulai idő, hőség- és forró napok sorozatával. Az elmúlt hét során minden egyes napon meghaladta a napi csúcshőmérséklet a 30 °C-ot, a régió gyakorlatilag 100 százalékára jellemző 7 regisztrált hőségnap mellett viszont a forró, 35 fok feletti maximumú napok száma is mindenütt elérte a 6-7-et. A hosszan tartó hőség élő szervezetekre gyakorolt káros hatása különösen 25 fok feletti napi középérték felett jelentkezik, ezt az értéket 4-7 napon, a 27 fokos küszöböt pedig 1-5 alkalommal haladta meg a napi átlaghőmérséklet. A hőérzetet a hét közepéig kedvezően befolyásolta az alacsony légnedvesség, később a növekvő páratartalom okozta fülledtségben egyre nehezebben volt elviselhető a nagy meleg. Ekkor már éjjelente sem frissülhettünk fel igazán, a kezdeti 14-17 fokos legalacsonyabb napi értékek fokozatosan 18-21 fok köré emelkedtek az időszak végére.

Eső csak mutatóban

A szokatlanul erős pozitív hőmérsékleti anomália, a sokéves átlagot több mint 6-7 fokkal meghaladó napi középhőmérséklet mellett a vegetációt a súlyos szárazság is károsította ott, ahol nem nyílt mód vízpótlásra, öntözésre. Mivel a hét során csupán elvétve, és csak az időszak legvégén fordult elő számottevő csapadék a térségben, a talajok vízkészlete akkorra minimálisra csökkent, a növények számára gyakorlatilag alig maradt felvehető nedvesség a gyökérzónában. Az 1 méter mély szelvényből mindenütt hiányzott legalább 100 milliméter víz a hét legutolsó napján, de sokfelé a 150 millimétert is elérte a deficit nagysága. Ilyen természetes vízellátottság mellett a napi 7-10 milliméteres potenciális párolgás fedezése lehetetlen, mesterséges vízpótlás híján a vízstressz súlyos terméskiesést okoz, de még a viszonylag edzett, kis vízigényű természetes vegetációt is számottevően károsítja. Az elkövetkező időszak csapadékára tehát nagy szüksége van növényeinknek, de a naptár – az éghajlati statisztikák – szerint is esedékes lenne a vízkészletek feltöltődésének megindulása.

– DE ATK Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –



Sporthírek






hirdetés