Enyhén indított a tavasz

Enyhén indított a tavasz
© Fotó: Molnár Péter
Debrecen – A korán érkezett meleg időben a szokásosnál erősebb volt a talajfelszín párolgása.

Dinamikus felmelegedéssel, az átlagnál jóval enyhébb napokkal indított az idei tavasz. Március első hetében nagyban kedvezett az idő a mezőgazdasági munkáknak, de több ízben is előfordult számottevő csapadék.

Az átlag fölött

A meteorológiai tavasz első hetének középhőmérséklete 5-7 fokkal is meghaladta a sokéves átlagot, a 8-10 fok közötti érték április közepének is beillett volna. Az erőteljes felmelegedés egy nyugat-európai ciklonnak volt köszönhető, mely előoldalán folyamatosan enyhe, földközi-tengeri levegővel árasztotta el a Kárpát-medencét. Ez a levegő, bár jobbára nagy nedvességtartalmú volt, bőven volt részünk napsütésben. A napfényes óraszám az ilyenkor megszokottnál összesen 10-14 órával volt magasabb a hónap első hat napja során. A tavaszi enyheségben a napi csúcsértékek általában 12-17 fok között alakultak, de negyedikén ismét nem hiányzott sok a +20-fok eléréséhez. Éjjelente ugyanakkor még mindig fagypont közelébe süllyedt a hőmérő higanyszála, de -1—-2 foknál erősebb fagy az időszakban sehol sem fordult elő a Tiszántúl északi felében. A talajok 5 centiméter mélyen mért hőmérsékletének napi átlaga még alig 10 napja emelkedett fagypont fölé, az elmúlt héten azonban már a legtöbb helyen +4-+5 fok közelében állandósult. Talajfagyról már sehol sem beszélhetünk az ország területén, így emiatt és a többször megélénkülő légmozgás következtében is jócskán csökkent a belvizes területek nagysága.

Vízveszteség

A korán érkezett enyheségben a szokásosnál erősebb volt a talajfelszín párolgása, előfordult napi 1-3 milliméteres vízveszteség is az időszakban. Ez összességében elég volt ahhoz, hogy a területi átlagban 6-10 milliméter körüli heti csapadékösszeggel egyensúlyt tartson, vagyis a viszonylag gyakori csapadékhullás ellenére nem romlott a talajállapot, folytatódhattak a korai talaj- és egyéb mezőgazdasági munkák. Talajaink mélyebb rétegeinek nedvességi szintje egyébként optimálisnak mondható, hiszen általában a szabadföldi vízkapacitásig telítettek, mely alól csak a rosszabb vízgazdálkodású homoktalajok jelenthetnek kivételt.

– Debreceni Egyetem – AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –








hirdetés