ENSZ-közgyűlés – Szijjártó: összefogásra van szükség az új biztonsági kihívások elleni hatékony fellépéshez

Akt.:
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal a Civilizációk Szövetsége tagországainak miniszteri szintű találkozóján az ENSZ-ben, New Yorkban 2018. szeptember 28-án. MTI
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal a Civilizációk Szövetsége tagországainak miniszteri szintű találkozóján az ENSZ-ben, New Yorkban 2018. szeptember 28-án. MTI - © Fotó: KKM / Mitko Sztojcsev
New York – A népek és kultúrák közötti közeledés fórumaként létrehozott Civilizációk Szövetségét alkotó országoknak fokozniuk kell a közös erőfeszítéseket az új biztonsági kihívások, köztük a migrációs hullám és a vallási szélsőségek elleni hatékony fellépés érdekében – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter péntek este New Yorkban, a szövetség tagországainak miniszteri szintű találkozóján.

Mint fogalmazott, erősebbé kell tenni a szervezetet, növelni kell az erőfeszítéseket, mert a világban egyre több a konfliktus, és terrorfenyegetéssel kell szembenézniük olyan régióknak is, ahol eddig ettől nem kellett tartani. Sajnos, Európában is ilyen irányban változott meg a helyzet az elmúlt években – tette hozzá.

Az ENSZ Civilizációk Szövetsége (UNAOC) 2005-ben jött létre a népek és kultúrák közötti közeledés fórumaként, létrehozását José Luis Zapatero akkori spanyol kormányfő kezdeményezte a 2001-es egyesült államokbeli és a 2004-es madridi terrormerényleteket követően. Már csaknem 150 ország a tagja. Célja, hogy a világ különböző régióinak országai egymással kötetlen dialógust kezdjenek, és így elősegítsék a civilizációk, kultúrák, vallási, nyelvi és más közösségek közötti közeledést.

Az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakán részt vevő magyar miniszter a migrációval kapcsolatban azt mondta, hogy jelenleg is emberek tízmilliói vannak úton és ez képes megrendíteni a stabilitást nemcsak az elvándorlók kiinduló országaiban, hanem az útjukkal keresztezett tranzitállamokban és a célországokban is.

Szijjártó Péter elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes nemzetközi szervezetek próbálják pozitívnak beállítani a migrációt, mert ez egyoldalú és kiegyensúlyozatlan megközelítés, hiszen látni kell a vele járó veszélyeket és fenyegetéseket is. Nem szabad bátorítani a migrációt, mert az újabb régiókban hozhat létre párhuzamos társadalmakat. Ehelyett segíteni kell a szenvedőket, támogatni kell azokat, akik otthonaik elhagyására kényszerültek abban, hogy mielőbb visszatérhessenek – fejtette ki.

Kijelentette: az országoknak annak érdekében is össze kell fogniuk, hogy véget vessenek a szegény és szükséghelyzetben lévő embereket kihasználó embercsempészek üzleti modelljének.

A miniszter kitért arra is, hogy meg kell védeni az üldözött keresztény közösségeket a világban. Mint mondta, feltétlenül el kell utasítani azt a – megfogalmazása szerint egyes nemzetközi szervezetek által is sugallt – megközelítést, hogy a keresztényellenesség a diszkrimináció utolsó megtűrt formája lenne.

Szijjártó Péter hivatkozott a Nyitott Ajtók alapítvány felmérésére, amely szerint a keresztény közösségek a világ legüldözöttebbjei. Világszerte 215 millió kereszténynek kell atrocitásokat elszenvednie. Havonta átlagosan 66 keresztény templomot ér támadás a világban, több mint száz keresztényt hurcolnak el, és 160-at börtönöznek be vallási megfontolásokból, bírósági eljárás nélkül, 255 pedig gyilkosság áldozata lesz.

Számítunk a Civilizációk Szövetségére abban, hogy segíti a vallási közösségek békés egymás mellett élését azokon a területeken, ahol korábban évszázadokon át ezt tették – zárta felszólalását a magyar miniszter.

– MTI –