Ennél intimebben már nem is lehetne – Dezső Virágék táncestjét nehéz elfelejteni

Akt.:
Dezső Virág és Yung-Tuan Ku kortárs táncelőadása az Újratervezés című kiállításon, a Modemben
Dezső Virág és Yung-Tuan Ku kortárs táncelőadása az Újratervezés című kiállításon, a Modemben - © Fotó: Matey István
Debrecen – Vásznak között belsőt rezdítettek a hangképfestők.

A találkozások, emberi kapcsolatok, a megismerés folyamatának egészen pontos képét festette Dezső Virág és Yung-Tuan Ku közös előadásának első perceiben a Modembe december 29-én és 30-án látogatók elé.

Nem vászonra, nem könyvlapra és nem is fotópapírra, hanem a térbe. A látvány és a hangzat illanó ugyan – ahogyan ezt a jelenleg Hollandiában élő, debreceni kötődésű előadóművész, Dezső Virág is megfogalmazta – ám az ismerős érzetek, amiket a hangok, a mozdulatok idéznek fel a jelenlévőkben, hosszan elhordozhatók.

A „díszletül” szolgáló Újratervezés című tárlat különleges miliőt teremtett a kortárs táncelőadáshoz, a viszonylag kis nézőszám – megközelítőleg hatvan fő – és annak intimitása, hogy a művészek karnyújtásnyira alkotnak, befelé figyelésre ösztönöz.

Helye van az árnyéknak is

Izgalmas, örömteli pillanat, amikor a kezdetben rögtönzésnek tűnő mozdulatokban, hanghatásokban egyszer csak felfedezi a néző a mindent meghatározó tudatosságot. Célja van a futás irányainak, az árnyékok vetületének és a tekintetek találkozásának. Az összes izom azért feszül, hogy felelevenítse a „majdnem találkozások” vagy az „elfutok előled, miközben téged kereslek” élményt, amelyekkel védekezésképp gátoljuk olykor a vágyott közelkerülést kapcsolatainkban.


Fotó: Matey István Fotó: Matey István ©

Legalábbis így észleltem én, s talán a szomszéd babzsákon ülő valami egészen mást mondana az este ezen momentumairól. E sorok írója mégis bátran jegyzeteli saját leképezését a látottakról, miután az egykor a debreceni Mozgás-Teátrum kortárs táncműhelyet alapító és vezető, a Valcer Táncstúdióban, a Szabó László Alapfokú Művészeti Iskolában, valamint a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakiskolában is tanító táncművész így nyilatkozott az estről: „A test hangszerével festett mozgó képeim a pillanat varázsával születnek, és csak azokat érinthetik meg, akik akkor és ott szabad képzeletükkel megélik velem ezt a csodát. Ilyen alkalmat kínál a Fiktív terek című előadás, melyet az Antal-Lusztig – hagyományt és absztrakt közlésformát is átölelő – gyűjteménye inspirált.”

Minden hangszer

A következő pillanatokat a hangok, a ritmus határozták meg, olyannyira, hogy keresni kellett az alkalmat, amikor nem volt zavaró a toll bekapcsolásának pattanása. Yung-Tuan Ku négy, ujjra húzott gyűszűvel flakonokra koppintva, néhány üveg- és műanyagtálba ütemesen szórt apró gyöngyökkel, vagy azokban körbe elindított fém golyókkal mutatta meg, hogy a környezetünkben fellelhető összes tárgy hangszer. A „zajokkal” vezetett minket a vita őrültig fokozódó feszültségéig, majd egy afrikai népi ütőhangszerből, a marimbából előhívott lágy zenével teremtett alapot szereplőtársának a tánchoz.
A műsor emlékezetes része volt, amikor Dezső Virág egy születésélményt fogalmazott meg a kortárstánc nyelvén, amelyhez a háttérként szolgáló falat egy, az írásvetítőre tett és azon forgatott üvegcsébe cseppenő színes olajokkal „festették meg”.

– Horváth Borbála –


Mentor és tanítványa

Yung-Tuan Ku az amszterdami zeneakadémián (Conservatorium van Amsterdam) fejezte be klasszikus ütős tanulmányait, ahol mesterévei alatt mentora az ott tanító Dezső Virág volt. A taiwani származású hangképfestő résztvevője a Moving Academy for Performing Arts előadóművészeti programnak, amely a magyar táncos művészeti vezetésével működik.








hirdetés