Hozzátette: az érdekképviselet minden alkotmányos eszközt megragad, hogy a kormányt az agrárium “szellemi és fizikai infrastruktúrájának felszámolására” tett lépéseinek visszavonására kényszerítse.
A Magosz szerint a kormánynak nincs vidékfejlesztési programja, csak pénzbehajtást folytat, ezért követeli az intézkedések azonnali visszavonását. Az állam több mezőgazdasági szakképző intézményt is bezár, a kutatóintézeteket pedig privatizálja. A Magosz szerint az átszervezések miatt akarja összevonni a kormány, például a növényvédelmi-, állategészségügyi-, élelmiszerellenőrző- vagy akár az erdészeti szakszolgálatokat, ez a mamutszervezet azonban nehezen pótolhatja az eddig világszínvonalon működtetett intézményeket. Ángyán József szerint minőségi szerkezetváltásra van szükség a vidékpolitikában. Úgy véli, hogy a megszorítások és átszervezések ugyan néhány milliárdos megtakarítást jelenthetnek, ám 100 milliárdokban mérhető “szellemi” kárt okoznak a vidéki Magyarországnak. A képviselő szerint őszre, de legkésőbb jövő tavaszra kijózanodnak az emberek, emiatt az ellenzéknek készen kell állnia arra, hogy átvegye a kormányzást.
A betakarítással kapcsolatban Obreczán Ferenc a szervezet főtitkára elmondta, hogy a mostani száraz idő miatt a gabona minősége sokkal jobb, mint egy évvel korábban, ám ugyanennyi idő alatt több mint 1 millió tonnával kevesebb búza termett. A jó minőségű étkezési búza felvásárlási ára ugyan 25 százalékkal nőtt, de a növekvő energiaárak miatt nem csökkent a gazdák vesztesége. Az EU-ban csökkent a termésátlag, emiatt nőtt a magyar gabona iránti kereslet. Jelenleg az Unió összes gabona felajánlásának 46 százalékát adja a magyar készlet. Rontja a gazdák helyzetét, hogy a hazai állatállomány az uniós csatlakozás után jelentősen csökkent, emiatt az elmúlt öt évben 2 millió tonnával visszaesett a gabonafélék takarmány-jellegű felhasználása.