Emlékek a ladányi múzeumalapítóról

Emlékek a ladányi múzeumalapítóról
© Fotó: Kovács Péter
Püspökladány – Sokat gazdagodhatott az az ember, aki ismerhette Annuska nénit, aki akárcsak a közelében lehetett.

Eképpen méltatta az 1980-ban elhunyt Rettegi Istvánné Kovács Annát, a ladányiak Annuska nénijét Nyirkos Tibor, nyugalmazott gimnázium igazgató a Karacs Ferenc Múzeumban a napokban megtartott Rettegi Istvánné emlékszoba és állandó kiállítás avató összejövetelén. Annuska néni tanítóként került Püspökladányba és diákjai, azok családtagjainak közreműködésével már a második világháború előtt gyűjtötte a település régi életét bemutató dokumentumokat. A kollekció elpusztult a háborúban, majd az ’50-es évektől ismét elkezdte a gyűjtést. A tárgyakat, fényképeket, írásos anyagokat a gimnáziumban a később kialakított és országos hírnévre szert tett iskolamúzeumban helyezte el, tette láthatóvá. Ez a gyűjtemény adta az 1978-ban megnyílt Karacs Ferenc Múzeum állandó kiállításának az anyagát. Ugyanakkor Annuska néni rengeteget tett Püspökladány szülötte, XVIII–XIX. század fordulója körüli évtizedeinek Európában leghíresebb térképkészítőjének és rézmetszőjének, Karacs Ferenc életének megismertetésében, a Karacs-kultusz ápolásában.

A foglalkoztató teremben

Térjünk azonban vissza az kiállítás megnyitó ünnepségre, mégpedig Annuska néni egykori kollégája, Nyirkos Tibor igazgató visszaemlékezéséhez. – Tiszteletreméltó ember volt, a tudásának, műveltségének határát nem ismerhettük meg. Minden témához érdemben tudott hozzászólni, ha kellett latinul, ha kellett, németül. Ugyanakkor engedékeny, liberális ember volt. Vallotta, nem lehet úgy tanítani, hogy a gyerek szorong. „Inkább legyek engedékeny, mint félelemben tartsak egy osztályt. Ez nem áll jogomban.” – idézte volt kolléganője mondását a nyugalmazott gimnázium igazgató.

an12

Fotó: Kovács Péter

– Történelem, valamint Múzeum szakkört vezetett a gimnáziumban, a szakkörösei segítségével gyűjtötte a tárgyakat, amelyeket előbb szobájában, majd amikor már nem fért, a lépcső alatt halmozta fel. Ebből nőtt ki az iskolamúzeum, majd az 1970-es évek vége felé a múzeum, amelynek épületét, egy valamikori nagygazda házát, az akkori nagyközségi tanács adta. Annuska néni kis termetű, de hatalmas lelkű ember volt – idézte a múltat dr. Szűcs Ernő, a Karacs Ferenc Múzeum első igazgatója, aki még közvetlen munkatársa lehetett Rettegi Istvánnénak.

– Szakkörvezető, tanító és középiskolai tanár volt Annuska néni. A Karacs Ferenc Múzeum nagy hangsúlyt fektet a múzeumpedagógiai munkára. Ebben is az alapító nyomdokain haladunk. A Rettegi Istvánné emlékszobát a foglalkoztató teremben rendeztük be – mondta Tányér József megbízott intézményvezető a helyi múzeumbaráti kör és az önkormányzat által szervezett ünnepségen.

HBN–KZS


Mondatok az ünnepségen

  • Rásó János alpolgármester: A gyűjtés folytatódik, a múzeum kicsi lett a bemutatásra. Keressük a lehetőséget, hogy az összegyűjtött anyag méltó helyre kerüljön.
  • Ferenczyné Csáki Annamária tagintézményvezető: Amikor kinyílik a múzeum bejárati ajtaja, és nem lép be senki, összenézzünk a munkatársakkal és mindannyian arra gondolunk, hogy eljött megnézni bennünket Annuska néni.
  • Dr. Szűcs Ernő, a múzeum első igazgatója: 8 ezer tárgy és 35 ezer adattári egység (dolgozat, feljegyzés, könyv, oklevél, fotó) gyűlt össze az egykori iskolamúzeumban.
  • Sáhi Gyuláné, Rettegi Istvánné keresztlánya, hagyatékának kezelője: Egyben tartom Annuska néni emlékeit, ide megbeszélés alapján került a személyes tárgyai közül jónéhány.

Terem a múzeumalapító Annuska néni emlékére

Régi adósságát törlesztette a múzeum; alapítójáról termet nevezett el és abban állandó kiállítást rendezett be.








hirdetés