Elveszthetik a földet az eddig alacsony díjat fizető bérlők

Akt.:
Elveszthetik a földet az eddig alacsony díjat fizető bérlők
© Fotó: Alexander Hassenstein / Getty Images
Budapest – Kivédhetetlennek tűnő, jelentős haszonbérletidíj-emeléseket kényszeríthetnének az elárverezett állami földeken az új tulajdonosok a mostani bérlőkre, ha a parlament elfogadná azt a törvénymódosítási indítványt, amelyet Győrffy Balázs fideszes képviselő nyújtott be.

Szigorúbb az elsőnél

A szabályozási változtatás azt eredményezné, hogy a jelenlegi bérlő cégeknek a tulajdonosváltások után le kellene mondaniuk ma használt területeikről, ha azokat eddig az államtól irreálisan olcsón bérelték és az új tulajdonosok díjemelési kezdeményezéseit nem fogadnák el. A javaslatot Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke nyújtotta be. A mostani javaslat szigorúbb az első, Győrffy-féle indítványnál, amely szintén a bérleti díjak rendezésére irányult. Az első változatot azonban a napokban csak részben fogadta el a parlament. A most benyújtott javaslat szerint a szerződő felek a legalább 10 éves időtartamú haszonbérleti szerződéseknél a megkötéstől számított legfeljebb öt év múlva, majd további maximum ötévenként kezdeményezhetnék, hogy a bennük szereplő bérleti díjakat a piaciakhoz lehessen igazítani. Azt, hogy mi számít piaci díjnak, igazságügyi szakértői vélemény alapján kellene megállapítani.

A kritikus 20 százalék

Ha az így meghatározott piaci díjak az érvényes szerződésekben rögzített összegektől legalább 20 százalékkal eltérnének, az ellenérdekű felek a szerződéseket a gazdasági év végére felmondhatnák. Ha például a jelenlegi bérlők sokallnák és nem fogadnák el a bérbeadók díjemeléseit, felmondhatnák szerződéseiket, ez esetben viszont elveszítenék területeiket. Fordulhatnának bírósághoz is a díjmegállapítás érdekében, de újra kényszerhelyzetbe kerülnének, ha a bíróságok is legalább 20 százalékos eltérést határoznának meg. Ez esetben a bérlőknek tudomásul kellene venniük az ítéletet, vagy ha ezt sem lennének hajlandók elfogadni, fel kellene mondaniuk érvényes szerződéseiket. Így bérbeadói díjemelési kísérleteknél a földhasználóknak mindenképpen földjeik elvesztésével kellene számolniuk, ha a magasabb díjakat nem fogadnák el.

Mikor veheti birtokba?

Az állami földárverések szempontjából e módosítások azért lennének lényegesek, mert nagyrészt olyan területekről van szó, amelyekre a nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA) korábban hosszú távra kötött haszonbérleti szerződéseket a jelenleg is bérlő társas vállalkozásokkal irreálisan alacsony bérleti díjakkal. Az állami földeladásokkor pedig pontosan az játszódik le, hogy az eddigi bérbeadó NFA helyett új földműves magánszemélyek lépnek be tulajdonos bérbeadóként, mivel addig nem vehetik birtokba a megvett területeket, amíg a bérleti megállapodások le nem járnak. Ugyanakkor jelentős bérleti díjakra sem számíthatnának, mivel az érvényes szerződésekben lévő kis összegeket egyoldalúan nem emelhetnék. Azzal viszont, hogy az újabb Győrffy-indítvány a korábbi megállapodásokat új szerződéseknek nyilvánítaná, minden olyan haszonbérleti szerződésnél díjemeléseket tenne lehetővé, illetve kényszeríttetne ki, amelyeket korábban kötöttek.

HBN

„Lex Simicska II”

Egyelőre nem tudni, hogy a „lex Simicska II.” hány további olyan agrártársaságot érintene, amelyek az államtól eddig olcsón béreltek földeket, de azokat a mostani földértékesítési akcióban a Nemzeti Földalapkezelő elad. Ahogy azonban az agrarszektor.hu beszámolt róla, a földbérleti díjak körüli vita további komoly bonyodalmakat is okozhat, ha az alacsony díjak ügye az Európai Bíróságon kötne ki, és a testület megállapítaná, hogy az állam azokkal hosszú évekig egyes kedvezményezetteknek burkolt támogatást nyújtott. Ekkor ugyanis az is előfordulhatna, hogy a különbséget az előnyben részesített vállalatoknak utólag meg kellene fizetniük, ez pedig komoly pénzügy érvágást jelenthetne a számukra.



További hírek a Gazdaság kategóriából






hirdetés