Előbb önmagunkat gyógyítsuk meg!

Akt.:
A 43 éves énekes bízik abban, hogy húsz év múlva is legalább annyi programja lesz a gyermekeivel, mint most
A 43 éves énekes bízik abban, hogy húsz év múlva is legalább annyi programja lesz a gyermekeivel, mint most - © Fotó: Matey István
Debrecen – A karizmatikus énekes szerint önmagunkon keresztül javítható meg a világ. Interjú Kowalskyval, a Kowalsky meg a Vega zenekar frontemberével.

Teltházas koncertet adott a napokban Debrecenben a Kowalsky meg a Vega, ami a banda népszerűségét ismerve egyáltalán nem számított meglepetésnek. A csapat egyedi rockmuzsikája és a frontember, Kowalsky mélyreható, mégis könnyen befogadható szövegei könnyen utat találnak a közönséghez. A zenélés mellett jógát oktató háromgyermekes családapával beszélgettünk.

Tízéves pályafutása során egyértelmű, most van a csúcson a zenekar, minek köszönhető ez a véleménye szerint?

Kowalsky: Szerintem az emberi kapcsolatok kerültek helyre mára. Ha egy csapatban jó energiák mozognak, akkor az a csapat sokkal komolyabb munkára képes. Persze, idézőjelbe tenném a munka szót, mert ez csak egyrészről az, másrészt pedig a szerelmünk a zenélés. Egy mély válságot sikerül kifogástalanul helyretennünk, ez azért eléggé ritka ebben a társadalomban (az énekes arra utalt, hogy több mint egy év „haragszom rád” után találtak egymásra ismét a basszusgitáros Jimmyvel és a dobos Sóderrel – a szerk.). Ez pedig nagyban befolyásolta azt, hogy most ennyire pozitívan haladunk előre s jó hatással volt az együttműködésünk eredményére is. A hallgatóság pedig érzékeli ezt, emellett az elmúlt éveknek is szerepük van a mostani népszerűségünkben, hisz a zenekar mögött van már több mint tizenöt esztendő.

Hogyan készülnek a Kowalsky meg a Vega-dalok, mi inspirálja az énekest a szövegírásra?

Kowalsky: A kezdetektől úgy íródnak a dalok, hogy a mindenkori akusztikus gitárossal leülünk – ő ugye már évek óta Vidák Robi – és egy általa elővezetett alapra, ezt megbeszéljük, hogy a hangulatunktól függően mondjuk legyen kicsit bluesosabb vagy rockosabb, feléneklek egy kamuszöveggel megtámogatott énekdallamot. Amíg a fiúk dolgoznak a próbateremben a hangszerelésen, addig én megírom a szöveget. Hogy mi inspirál ilyenkor? Erre egyszerre könnyű és nehéz választ adni, de ha bővebben kifejteném, az egy egész könyvet megtöltene. Az élet nagy kérdéseivel foglalkozik a Kowalsky meg a Vega, bármilyen populárisan is van az megfogalmazva. Lehet, hogy olykor könnyed a muzsika, ennek ellenére komoly témákat taglal egy-egy nóta, mégpedig azért, mert tényleg ez érdekel: az ember honnan jött, hová tart, mi ez az egész univerzum körülöttünk, van-e Isten és milyen nexusban van az emberrel? Ez mindenkit érint, persze, lehet azt mondani erre, hogy nem érdekel, de minden embernek vannak olyan pillanatai, amikor ebben a témában valamilyen mértékben elmélyed.

A banda elsöprő sikere mutatja leginkább, hogy óriási igény van a „szív forradalmára”, tehát nyitottak az emberek a pozitív üzenetekre. Miért nem tükröződik ez markánsabban a társadalmunkban?

Kowalsky: Nem szeretném minősíteni a társadalmat és nem akarom megmondani, mi a baj nálunk. Én azt vallom, az ember magát térképezze föl, önmagát ismerje meg és ezen a nyomvonalon elindulva, ebbe a „templomba” belépve ítélje meg a teljességet, az egészet. Mindenki önmagát javítsa, mert egy társadalomban biztos, hogy ugyanolyan minőséget képvisel, mint a nagy többség, csak legfeljebb ő nem sötétkék, hanem halványkék. Másrészt látni kell, hogy eléggé öncélúan manipulatív közeg, amiben élünk. Rengeteg problémával kell szembenézniük az embereknek a hétköznapok során, komoly súlyokat cipelnek a hátukon s ez elvonja a figyelmet a lényegről. Ez a jelenkorunknak egy „betegsége”, amiből csak úgy tudunk kigyógyulni, ha önmagunkat gyógyítjuk első körben.

Megfigyeltem, ha bárki Önhöz fordul, rendkívüli kedvességgel fogadja. Honnan ez a sok empátia?

Kowalsky: Nagyon egyszerű ez. Én a védikus kultúrából jött tanítások közt találkoztam egy nagyon egyszerű, frappáns megközelítéssel, ami nagyon sokat segít nekem. A tanítás szerint vagy te és van a világ. Minden, ami a világban megnyilvánul, az maga Isten, valamilyen formában, valamely minőségben. Ezek között nyilván tudni kell szelektálni, de jó, ha úgy állunk hozzá, minden, ami magunk körül látható, az maga Isten. Innentől kezdve adott az alázat, a szeretet és adott minden impulzusnak egy olyan izgalmas megközelítése, hogy az valamilyen hatalmas egységtől származik. Szelektálni kell ezen impulzusok között és semmiképpen sem ítélkezni fölöttük!

Aki ennyi embert képes megszólítani, azt előbb vagy utóbb a politika is megkörnyékezi. Van-e valamilyen tapasztalata ezen a téren?

Kowalsky: Nincs és nem is tartom ezt valószínűleg még jó darabig. Ugyanis amit mi képviselünk, az annyira más világ, hogy egyfajta védelmet is nyújt számunkra az ilyesféle megkísértés ellen.

Sokat beszélt a felsőbb hatalomról. Melyik vallás áll Önhöz a legközelebb?

Kowalsky: Nagyon sok barátom van a különböző vallási irányzatok hívei között, s hála az égnek mindannyian rendkívül toleránsak a többi út iránt. Minden vallás megközelít egy olyan teremtő erőt, amely teljes szeretettel és odaadással nyilvánul meg még a mai világunkban is. Mindegyik vallás ugyanarról beszél és noha még fennáll sok helyen a fanatizmus, úgy vélem, előbb-utóbb ezek is eltűnőben lesznek, ahogyan a manipulatív társadalmi formák is. Szét fog esni a vallásokon belül a negatív megítélés és a kirekesztés.

Gyakran említette a pozitivizmust, de mi az, amit nem szeret magában?

Kowalsky: Hát nagyon sok dolog zavar… Mert minél jobban vizsgálom magam, annál több hibát fedezek fel. Egy idő után, ha sokat foglalkozom az említett önjavítással, úgy érzem, hogy nincs még egy olyan rossz ember, mint én, még ha ezen a kijelentésen most nevetünk is. De hogy konkrét legyek: például nem vagyok elég következetes. A megbízhatóságommal is vannak problémák és a türelmemet is keveslem. Persze, minden mérce kérdése, mindenkinek más és más a határ ilyen téren. Tehát tudnék sorolni bőven ilyen tulajdonságaimat. Viszont nagyon fontos, hogy emiatt ne tépje magát az ember, mert tudni kell elfogadnunk magunkat. Hiszen amíg ezen a világon, ebben a testben, ebben a „szkafanderben” mászkálunk a jelen körülményeink között, addig nem beszélhetünk tökéletességről.

Miként regenerálódik a Kowa meg a Vega frontembere, hogyan piheni ki magát a fárasztó turnék során?

Kowalsky: Már hét éve a társam az úton a jóga és az teljes mértékben kikapcsol. Van három gyermekem, most jön a negyedik, azaz a családdal pihenem ki a fáradalmakat és a srácokkal olykor együtt végezzük a jógagyakorlatokat. Olyan hobbit választottam, amiben nem zavar sem a zene, sem a családom. Szeretem azt, amit csinálok, minden fronton.

Miként látja magát húsz év múlva?

Kowalsky: Azt nem tudom, hol fogok pontosan tartani ezen a felfedező úton, ám remélem akkor is lesznek fellépéseink, úgy gondolom, a zenekar akkor is működni fog. De akkor már sokkal nagyobb hangsúlyt szeretnék fektetni a jógára. Nem csupán gyakorolni akarom magasabb szinten, hanem oktatni is. Húsz esztendő múlva már felnőttek lesznek a gyerekeim, de bízom benne, hogy legalább ennyi közös programunk lesz akkor is, mint most.

– Tamás Nándor –

 








hirdetés