A vér mással nem pótolható

A második debreceni retró véradás védnöke, Uzonyi Attila sorkatonaként nyújtotta először karját.

Évente 25 ezer egység vért adnak a segítők Hajdú-Biharban, ami heti átlag 470 sikeres véradást jelent – ez a mennyiség biztonságosan fedezi a megye vérszükségletét.

A Vöröskereszt megyei véradó-koordinátora, Szatmári Margit elmondta, január 1-től június 7-ig időarányosan mindössze 300 egységgel maradtak el a kitűzött tervtől, ám ezt a péntekihez hasonló, rendkívüli véradásokkal könnyedén pótolják. Megjegyezte azonban, hogy a precízebb vérvizsgálatok és az emberek általános egészségi állapotának romlása okán mind több segítőt szűrnek ki (ma arányuk mintegy 10 százalék), akik nem adhatnak vért – például alultápláltság miatt.

Aggodalomra azonban nincs ok, mert a Vöröskereszt egyik alapfeladata 1974 óta éppen az, hogy a véradók bázisát folyamatosan növelje, a meglévő segítőkkel tartsa a kapcsolatot - mondta Ujvárosy Andrásné, a szervezet megyei igazgatója a véradók világnapján. E pénteki különleges alkalom apropóját ugyanis épp a „névtelen” hősök ünneplése adta. A Vérellátó és a Vöröskereszt pedig immár másodszor rendezett retró véradó napot, hogy az ifjabbak is megismerhessék egy „letűnt” kor sörös-kolbászos, kötetlenebb hangvételű véradásait.

Fókuszban a fiatalok

Ez utóbbi - a könnyed hangulat - azonban nemcsak a Bem téren, de például a debreceni rendőrkapitányságon is „tetten érhető”. Mint dr. Uzonyi Attilától, a véradás védnökétől megtudtuk, ezért is szereti a rendőrségi véradásokat. Kérdésünkre elmondta, immár 25 éve rendszeres véradó, s kollégáit is buzdítja a segítségnyújtás e formájára. A fiataloknak pedig azt üzente: a vérdadás fontos feladat, valódi társadalmi szerepvállalás.

Nem véletlen, hogy a városi rendőrkapitány az ifjabbakhoz szólt. A világ minden táján, így nálunk is kitűzött cél a véradók korfájának fiatalítása, hogy a jövőben is biztosított legyen a megfelelő mennyiségű vérkészlet – minderről már Tenkiné Agárdi Klára, a Regionális Vérellátó munkatársa beszélt a Naplónak. Elmondta, mindent megtesznek azért, hogy a gyerekek számára természetessé váljon ez a „kötelesség”, tudatosuljon bennük, hogy a vér semmi mással nem pótolható, s 18 éves koruk után mind többen nyújtsák a karjukat véradásra.

Mint a sajtótájékoztatón Szatmári Margit ehhez kapcsolódóan elmondta, a Debreceni Egyetem idén is bekapcsolódott a felsőoktatási véradó versenybe, s hallgatóinak 3,5 százaléka részt vett az akcióban, 90 százalékuk pedig életében először - s remélhetőleg nem utoljára - adott vért.

HBN-FÁ

Miért június 14-e?

112 évvel ezelőtt, 1901-ben fedezte fel az emberi vércsoportokat Karl Landsteiner és csapata. Nekik köszönhető, hogy ma már bárki biztonsággal kaphat vért. Munkásságáért csapatával együtt Nobel-díjat kapott, 2004 óta pedig születésnapját (június 14.) jelölték ki a világ véradóinak ünneplésére.