Elkészült az iráni atomerőmű

Iránban befejezték a munkálatokat a
busheri nukleáris
létesítményben – jelentette be
szerdán a Roszatom, az orosz atomenergia
ügynökség vezetője.

Szergej Kirijenko szerint az
atomerőművet nem lehet katonai célokra
felhasználni. Nyugati hatalmak és az
ENSZ Nemzetközi Atomenergia
Ügynökségének gyanúja
szerint azonban Irán atomfegyvert tud
előállítani a nukleáris
létesítményben. Teherán ezt
cáfolja.


A Roszatom szerint 2009 végéig
megkezdődhet a busheri atomerőmű
technikai beindítása. Az oroszok
1995-ben vették át a busheri
nukleáris létesítmény
építését. A teheráni
vezetők szerint az atomerőművet
békés célokra, energia
előállítására
akarják használni. Tény azonban,
hogy a nukleáris
üzemanyaggyártás
urándúsítással jár,
és ennek eredményeképp olyan
atomtöltetet lehet előállítani,
amelyet fel lehet szerelni a perzsák frissen
kifejlesztett – Izraelt közvetlenül
fenyegető – rakétáira is.

Irán első
atomerőművét még az 1970-es
években, Reza Pahlavi sah
utasítására kezdték el
építeni. A szállító
és kivitelező a német Siemens
(akkori nevén KWU) volt. Amikor az
Iráni-iraki háborúban (1980-88) a
rakétatámadások közben
szétlőtték a 70-80
százalékban kész erőmű
épületét, a németek
levonultak az építkezésről.
Ezután 1995-től az oroszok vették
át a létesítmény
építését.

Irán 1970-től tagja a
nemzetközi atomsorompó egyezménynek,
amelynek negyedik fejezete kimondja, hogy azok az
országok, amelyek nem rendelkeznek
nukleáris technológiával,
megszerezhetik azt. A technológia
megszerzése érdekében a 70-es
évek közepén, az amerikaiak 5
kutató reaktort építettek
Iránban.


Az iszlám forradalmat megelőzően
egyébként 23 további
atomerőmű
létesítését
tervezték francia, német és angol
segítséggel. Az 1979-es forradalom
után azonban a Nyugat megvonta bizalmát
és a támogatását
Irántól, így 1979-től
megszakadt az iszlamista köztársaság
nukleáris programja, amelyet 1995-től, az
orosz-iráni együttműködés
aláírása után
indítottak újra.