Elkerülhetetlenné vált a tatárantilop kihalása

Elkerülhetetlenné vált a tatárantilop kihalása
© Fotó: theguardian.com
London – Elkerülhetetlenné vált a tantárantilop kihalása annak következtében, hogy a világ tatárantilop-, vagy más néven szajgaállományának több mint fele két hét alatt elpusztult májusban Kazahsztánban – vélik szakemberek, akik azóta is értetlenül állnak a jelenség előtt.

Legkevesebb 150 ezer felnőtt szajgát hantoltak el két hét alatt májusban, de tudósok szerint az elpusztult állatok tényleges száma jóval magasabb lehet, mert a később talált maradványokat nem adták hozzá, és az elpusztult borjakat sem számolták meg. A szakemberek úgy vélik, hogy százezrekre rúghat számuk.

A jellegzetes fejű, duzzadt orrüregű, nagy szemű és erősen előugró szemöldökű, gyűrűs szarvú állat, amely képes túlélni a hőmérséklet drámai mértékű változásait is, a Föld legveszélyeztetettebb állatai közé tartozik. Mielőtt májusban az állatok elpusztultak, állományukat 250-320 ezer közöttire becsülték, ennek 90 százaléka Kazahsztánban él.

Szakemberek szerint pusztulásuk túl gyorsan történt ahhoz, hogy járványos kór végzett volna velük. Nem találtak sebeket, trauma nyomait az állatokon, amelyek vadorzásra utaltak volna, sem pedig az alutápláltság jeleit. A térségben vett föld- és vízmintákban nem mutattak ki semmiféle mérgező anyag vagy sugárszennyeződés jelenlétét, bár kazah környezetvédők azt állították, hogy a térségből felbocsátott orosz űrrakétákból származó üzemanyag okolható a tömeges pusztulásért.

A legvalószínűbb ok a pasztörella nevű baktérium lehet, amely az állatok torkában fordul elő – mondta a Richard Kock, a Londoni Egyetem állatorvostudományi tanszékének kutatója a The Guardian brit napilapnak.

A pasztörellózis emberre, szarvasmarhára, macskára, kutyára és nyúlra jelenthet veszélyt. A baktérium alapvetően előfordulhat a felsőlégutakban, csak akkor válhat veszélyessé, ha valami megváltoztatja és mérgeket kezd termelni, amelyek megtámadják a tatárantilopok szerveit és órákon belül halált okoznak. Valami előidézhette ezt a változást a teljes állományban, a legvalószínűbb egy környezeti tényező – tette hozzá Koch.

A tömeg pusztulás előtti napokban a hőmérséklet 30 Celsius-fokról mínusz 5 Celsius-fokra esett 24 óra alatt a térségben, abban az időszakban, amikor a borjak születtek, és az állatok hosszú téli szőrzetüket ledobták. Ugyanakkor hasonló hőmérsékletváltozások már a korábbi években is történtek.

A szakemberek vizsgálják vírusfertőzés jelenlétét, de eddig semmit nem találtak.

Kock szerint a faj kihalása a nagymértékű pusztulással elkerülhetetlenné vált.

Az 1990-es években még mintegy egymillió szajga élt Kazahsztánban, egyedszámuk azonban az állat hosszú szarvának megszerzéséért folyó vadászat miatt 20 ezerre csökkent. Miután a kazah hatóságok betiltották vadászatukat, a populációjuk ismét megnőtt.

2010-ben és 2011-ben szintén járvány tizedelte az állatokat, akkor is pasztörellózis (nyúlvész) fertőzésről beszéltek a szakemberek.

– MTI –








hirdetés