Elképzelhető, hogy a hajdúszoboszlói tűzoltság őrsként folytatja munkáját

Debrecen – Fennállásának 135. évfordulóján ismét állami irányítás alá kerül a debreceni tűzoltóság. Mint Nagy Imre parancsnok az alkalomból tartott keddi állománygyűlésen emlékeztetett, a múlt század húszas éveiben a cívisvárosi tűzoltóság önkéntes alapon működött, a második világháborút követően az állam alá sorolták, majd a 90-es évektől az önkormányzat került fölé.

– A katasztrófavédelem gerince a jövőben is a tűzoltóság lesz, hiszen ők az a szervezet, mely munkatársai percek alatt ott vannak a vészhelyzeteknél. Debrecen továbbra is számíthat ránk – tette hozzá az alezredes.Kovács Ferenc megyei kataszrófavédelmi igazgató kijelentette: a januártól életbe lépő változások egyik fő iránya olyan iparbiztonsági rendszer kialakítása, amely eddig nem is létezett. Gyakorlatilag arról van szó, hogy az új, szigorúbb jogszabályok alapján azokat az ipari létesítményeket is azonosítják, számon tartják és ellenőrzik majd, melyeket eddig nem kellett. – Az állam a kolontári iszapkatasztrófa és a borsodi árvíz tragédiája után nyilvánvalóvá tette a megelőzés fontosságát – mondta az ezredes, kitérve a polgári védelemmel összefüggő nagy változásra is. Ennek lényege, hogy a védekezésbe a lakosságot is be kell vonni. Kovács Ferenc, aki egy évtizeden át maga is vezette a debreceni tűzoltóságot, utalt rá: a tűzoltók történelmet írtak Debrecennel, ugyanis sorozatban nyerték a hazai sportversenyeket és tűzoltó világbajnokságokon, olimpián vettek részt.

Főállású referensek

A polgári védelem két nagyobb csoportból áll majd: az önkéntes és az úgynevezett köteles polgári védelmi szolgálatból. Előbbihez a speciális tudással rendelkező önkéntes szervezetek, köztük a kutyás, a barlangi, a vízi, a búvár- és a hegyi mentők tartoznak majd, akik veszélyhelyzetben mozgósíthatók; e szervezetek állami forrásokra is pályázhatnak. Utóbbi, a „köteles” kategóriába azokat sorolják, akiknek speciális eszközük (traktor, lánctalpas gép, szivattyú) vagy speciális szaktudásuk van (biológusok, vízépítő vagy nukleáris mérnökök), továbbá azokat, akiket a fizikai erejük miatt tudnak bevetni például gátépítéseknél.Tizenötezres lakosságszám felett az önkormányzatnak egy főállású közbiztonsági referenst kell foglalkoztatni. Az ő feladata, hogy támogassa a polgármestert veszélyhelyzet, például áradás, belvíz esetén.

Mint a rendőrségnél

2013 végéig új tűzoltóőrsöket alakítanak ki, ezek közül januárban 28 kezdi meg a működését és a második év végére 64 őrs lesz összesen. A cél az, hogy a tűzoltók lehetőleg 15 percen belül ki tudjanak érni mindenhová. Hajdú-Biharban ilyen őrs és katasztrófavédelmi kirendeltség lehet a hajdúszoboszlói tűzoltóságból áprilist követően, igaz ez ügyben Kovács Ferenc még óvatosan fogalmazott. Hozzátette: a napi munkában ez nem jelent majd lényegi változást. HBN-RaL

Egy teherrel kevesebb?

Az egyébként – mondta el kérdésünkre Kovács Ferenc -, hogy ezentúl a tűzoltóságok állami irányítás alá kerülnek, a kisebb önkormányzatok számára semmiféle változással nem jár, hiszen a kasszájukból eddig sem kellett áldozniuk a tűzoltóságra. A nagyobb önkormányzatok válláról, mint például Debrecen, lekerül viszont egy teher, bár túl sok feladatuk nekik sem volt a lánglovagokkal, hiszen a különféle pályázati önrészeket leszámítva eddig is az állam finanszírozta a működésüket.