Elindult a Debreceni Fehérjenövény Program

Sajtótájékoztató a Debreceni Fehérjenövény Programról.
Sajtótájékoztató a Debreceni Fehérjenövény Programról. - © Fotó: Égerházi Péter
Debrecen – Gazdaságosan termeszthető és finomításra alkalmas fehérjenövények nemesítése a célja a Debreceni Egyetemen indult kezdeményezésnek.

Az állati takarmányozáshoz használt fehérje 65 százalékát import szójából fedezi jelenleg Magyarország. Az importfüggés csökkentése, a magyar fajták sokféleségének fenntartása és növelése érdekében hazánk az EU tagállamokkal összhangban 2015-től a zöldítés keretében támogatja a hazai fehérjenövények termesztését. Ezért indította útjára az egyetem Agrártudományi Központja, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar közösen a Debreceni Fehérjenövény Programot.

– Az a célunk, hogy olyan növényeket tudjunk a gazdálkodóknak ajánlani, amivel nagyobb hozamot, több hasznosult fehérjemennyiséget, olcsóbban tudjanak hektáronként termelni, mint más növényekkel, mint például a szójával – hangsúlyozta Komlósi István főigazgató.

Az egyetem Agrártudományi Központjának Nyíregyházi és Karcagi Kutatóintézeteiben több évtizede folyik a talajadottságok figyelembevételével csillagfürt, lóbab, pannon bükköny, szegletes lednek és őszi takarmányborsó nemesítése. Ennek eredményeként már több minősített, elismert fajtával rendelkeznek.

– Ezeket a fehérjenövényeket hazánkban ma még nem értéküknek megfelelően termesztik, pedig kiválóan alkalmasak arra, hogy kiváltsák a szóját. Szeretnénk megismertetni ezeket a fajtákat a termelőkkel, és az állattartókkal, hogy bátran használják azokat a gazdaságukban – mondta Zsombik László, a Nyíregyházi Kutatóintézet igazgatója.

A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Mezőgazdasági Növénytani, Növényélettani és Biotechnológiai Tanszékének munkatársai egy évtizede folytatnak növényifehérje-hasznosítási kutatásokat. A Debreceni Fehérjenövény Programban ezen kutatásokat hangolják össze úgy, hogy a termesztett fehérjenövények termésbiztonsága, gazdaságos termesztése növekedjen, továbbá a létesítendő fehérjefinomítók technológiai igényeit kielégítsék.

– Kimutattuk, hogy néhány fehérjenövény aminosav összetétele azonos, vagy akár kedvezőbb is a szójáénál. Ezeknek a finomítására már kidolgoztunk olyan technológiát, amely meghatározó lehet ebben a szegmensben – emelte ki Fári Miklós tanszékvezető.

A program biztosíthatja a jövőben fehérjenövények vetőmagellátását a térségben, az ágazat számára pedig szaktanácsadás keretében nyújt majd termesztéstechnológiai ajánlásokat.

– unideb.hu –








hirdetés