Nagyon szeretnek utazni az acsádi nyugdíjasok

Az összejöveteleket heti rendszerességgel tartják, ahol 18-20 tag szinte mindig jelen van. Vezetőjük a 64 éves Duczár Jánosné Terike a kezdetektől klubnaplót vezet, amibe pontosan bejegyzi a találkozások időpontját, a létszámot, a témát, de még az elmondott imádságokat is. A naplót lapozgatva hamar kiderül, hogy az alig két éve alakult lelkes közösség nemcsak beszélgetni, de kirándulni is nagyon szeret. Terikének elég csak belepillantani az általa vezetett naplóba, s már sorolja is a megannyi helyszínt.

Jól jön a segítség

Ottjártunkkor is éppen egy buszos kirándulás szervezésén dolgozott Terike. Elmondta, hogy mindenki szívesen rakja össze a nyugdíjából a forintokat a kirándulásokra, útiköltségre, belépőjegyekre a tartalmas kikapcsolódás érdekében. – Gyakran kapunk az egyháztól is segítséget, de minden tagunk nevében mondhatom, hogy az Erzsébet-utalványoknak és a legutóbbi rezsiutalványnak köszönhető megtakarítás is sokat segít abban, hogy minél több helyre eljuthassunk, mert úgy gondoljuk, a tartalmas szabadidőtöltés a nyugdíjasnak is jár, csak élni kell a lehetőséggel, és okosan kell használni a támogatásokat – hangsúlyozta Duczár Jánosné Terike, majd részletezte, hogy hová sikerült már kirándulniuk.

– Egyházi és világi rendezvényeken egyaránt szívesen részt veszünk. A két év alatt többször voltunk Debrecenben és Máriapócson, jártunk Szentkúton, Egerben, Nagyváradon szinte visszajáró vendégek vagyunk, de eljutottunk a fővárosba is. Többen vállalkoztunk a csíksomlyói zarándoklatra, pedig az nem kis fáradságot és költséget jelentett, de annál nagyobb volt a lelki élmény. Legutóbb Debrecenben jártunk az Attila téri templomban, utána pedig elmentünk a Déri Múzeumba is, ahol szívesen hallgattuk az idegenvezető magyarázatait. A Munkácsy-trilógia a fényjátékkal leírhatatlan élmény volt számunkra.

Kedves Zilahi Enikő