Életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását kérte a hágai ügyészség Radovan Karadzicra

Brüsszel/Hága – Életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását kérte kedden az ügyészség a háborús bűnök miatt 40 év szabadságvesztésre ítélt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnökre az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) előtt zajló fellebbviteli tárgyaláson.

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék 2016 márciusában 40 év börtönnel sújtotta Radovan Karadzicot az 1992-1995 közötti, csaknem százezer halottat követelő boszniai háborúban elkövetett népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. A tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találták az exelnököt, aki az ítélet szerint a srebrenicai mészárlásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg.

Katrina Gustafson, a vádhatóság képviselője arról beszélt az öttagú hágai bírói testület előtt, hogy Karadzic “visszaélt roppant hatalmával, hogy kiontsa a vérét számtalan embernek, és az igazság megköveteli, hogy ezért a lehető legsúlyosabb büntetést kapja”.

Karadzicot 2016-ban egyrendbeli népirtás vádpontja alól felmentették, miközben Gustafson szerint a boszniai szerb csapatok által 1992-ben elkövetett gyilkosságok igenis népirtásnak minősülnek.

Az ügyész hozzátette, úgy véli, a törvényszék visszaélt mérlegelési jogkörével, amikor a “példa nélküli” súlyosságú bűncselekményekért csak 40 év börtönre ítélte a politikust.

“Borzalmas, ami Prijedorban és más tartományokban történt. Háborús és emberiesség elleni bűnöket követtek el, de ez nem ér fel népirtással” – jelentette ki erre reagálva Peter Robinson, az elítélt védőügyvédje.

A magát ártatlannak valló, 72 éves Karadzic a verdikt érvénytelenítését és új tárgyalás kiírását kérte.
Az ítélethirdetés az év végére várható.

A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek, ő azonban éveken át bujkált, s csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki Hágának, ahol a következő évben kezdődött meg a pere.

Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában máig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta területeken inkább hősként tekintenek rá.

– MTI –