Elemzők szerint váratlanul magas volt a bérnövekedés

Budapest, 2012. július 19., csütörtök (MTI) – Váratlanul magas volt a bruttó átlagkeresetek májusi emelkedése a TakarékBank és az Erste elemzői szerint, akik éves átlagban 4,5 százalékos bérnövekedésre számítanak, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pedig azt emeli ki, hogy az inflációnál nagyobb mértékben nőttek a bérek.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közölt adatai szerint 2012 első öt hónapjában a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,7 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

A rendszeres bruttó keresetek növekedése májusban tovább gyorsult a vállalkozói szektorban és 9,6 százalékkal nőttek, az áprilisi 7,6 és a márciusi 6,8 százalék után.

Az NGM kiemeli: a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 2012 májusában 225.700 forint volt a nemzetgazdaságban, amely 6,4 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A nettó bér – mely átlagosan 145.900 forintot tett ki – 3,8 százalékkal emelkedett 2011 májusához viszonyítva (ez azonban nem veszi figyelembe a gyermekek után járó családi adókedvezmények további kedvező hatását). Az elmúlt évben tapasztalt dinamikus növekedéshez viszonyított visszafogottabb nettó bér alakulás elsősorban a közfoglalkoztatás súlyának növekedésének tudható be – írja a minisztérium.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője MTI-hez eljuttatott elemzésében kiemelte: a várakozásokat messze meghaladóan nőttek a bruttó bérek májusban az áprilisi 2,5 százalék után, míg a nettó bérek 3,8 százalékos növekedése 1,4 százalékos reálbércsökkenést okozott. A szakértő szerint a családi adókedvezményekkel együtt feltehetően nagyobb lehetett a nettó bérek növekedése, így a reálbércsökkenés mértéke is jóval kisebb volt.

A váratlanul nagy bérnövekedést részben az okozta, hogy a versenyszférában 9,4 százalékra gyorsult a bérnövekedés, míg a rendszeres (bónuszoktól megtisztított) bérnövekedés elérte a 9,6 százalékot. A májusi átlagos béreket a költségvetési szféra bérkifizetései is kevésbé húzták le, így itt a bérek 0,6 százalékkal csökkentek az áprilisi 7,3 százalékos visszaesés után, ami a nem rendszeres kifizetések 157,5 százalékos növekedésének köszönhető – hangsúlyozta Suppan Gergely.

Hozzátette: a költségvetési szféra átlagjövedelmét azonban a közcélú foglalkoztatás bérei húzzák le, e nélkül a költségvetési szférában 6,2 százalékos bérnövekedés valósult meg.

Mivel a májusi bérnövekedés megugrását több egyszeri tényező is okozhatta, éves átlagban 4,5 százalékos bérnövekedésre lehet számítani az elemző szerint. A bérek növekedése szerinte nem okoz kereslet oldali inflációs nyomást, ezért a jegybank továbbra is az egyszeri költségsokkokra, illetve a pénzügyi stabilitásra koncentrálhat. Mivel a globális monetáris feltételek jelentősen enyhültek az elmúlt hetekben, valamint két monetáris tanácstag jelezte, hogy az IMF tárgyalások megkezdését követően lehetséges a kamatcsökkentés, nem kizárt, hogy a jövő héten erre már sor kerül, tekintve, hogy a piacok is beárazták.

Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője is váratlanul magasnak nevezte a bruttó átlagkeresetek májusi, 6,4 százalékos emelkedését, hozzáfűzve, hogy az ő előrejelzésükben csak 3,2 százalékos növekedés szerepelt.

A szakértő szerint a májusi meglepetés oka egyrészt, hogy a költségvetési szférában – közfoglalkoztatás nélkül – jelentősen, nőttek a rendszeres kifizetések, másrészt több mint 6 százalékkal emelkedett a bruttó bér, szintén a közcélú foglalkoztatást figyelmen kívül hagyva. A vállalkozói szférában a havi rendszeres bérek és a prémiumok növekedése a vártnál nagyobb dinamikát mutatott, még annak ellenére is, hogy tavaly májusban több munkanap volt mint idén.

Árokszállási Zoltán kifejtette: csökkenti az inflációs nyomást, hogy a vállalkozásoknál éves összehasonlításban több mint 2 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma, miközben a bérek jelentősen nőttek.

Hozzáfűzte: a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikáját nem annyira az inflációs adatok, hanem Magyarország kockázati megítélése mozgathatja.

Hangsúlyozta: éves átlagban – 5,6 százalékos infláció mellett – 4,5 százalékos bérnövekedésre számítanak, és arra, hogy a reálbérek 2 százalék körüli csökkenése nyomán a fogyasztás mintegy 1,5 százalékkal esik vissza idén.

MTI