Elemezték a magyar nemzeti reformprogramot

A tagállamokkal a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében kötött új partnerség terén elért haladásról szóló első éves jelentése keretében az Európai Bizottság elemzést tett közzé a magyar hatóságok által kidolgozott nemzeti reformprogramról.

A Bizottság átfogó értékelése szerint a program meghatározza és megválaszolja a Magyarország előtt álló legfontosabb kihívásokat, a benne ismertetett középtávú stratégia pedig megfelelő. Ugyanakkor a program nem teljesen egységes és a különböző szakpolitikai területeket érintő intézkedések közötti koherencia sem mindig egyértelmű. 

A megjelölt főbb kihívások

A magyar nemzeti reformprogram kilenc fő kihívást határoz meg: a költségvetési hiány csökkentése, a kutatás-fejlesztés és innováció, az üzleti környezet, a verseny, az infrastruktúra, a foglalkoztatási és aktivitási ráta emelése, a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci helyzetének javítása, a munkaerőpiacok regionális különbözőségeinek felszámolása, valamint a humán tőke erősítése az eredményesebb oktatás és képzés révén. A Bizottság a legfontosabb prioritások tekintetében egyetért az említett elemzéssel.

A nemzeti reformprogram erősségei

A program erősségei közé tartoznak az állami foglalkoztatási szolgálat javítását célzó intézkedések, valamint a foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások integrált rendszerének létrehozására irányuló törekvés. A program további pozitív eleme a hatóságok arra irányuló eltökélt szándéka, hogy a be nem jelentett munkavégzést szabályos foglalkoztatássá kell átalakítani. A széles körű és átlátható konzultációs folyamat kiváló alapot teremt a nemzeti reformprogram végrehajtásához. 

Fejlesztésre váró területek

Az elért haladásról szóló bizottsági jelentés a fenntartható államháztartást biztosító határozottabb megközelítés kidolgozására ösztönzi a magyar hatóságokat, és olyan világosabb és erőteljes intézkedések elfogadását szorgalmazza, amelyekkel élénkíthető a hálózati iparágak versenye. A bizottsági jelentés további lépések megtételére szólít fel annak érdekében, hogy javuljon az üzleti környezet, beleértve a kis- és középvállalkozások finanszírozáshoz való hozzájutását. A jelentés emellett felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy az oktatási és szakképzési rendszer válaszolni tudjon a munkaerőpiaci kihívásokra, és hangsúlyozza a képzettségi szint emelésének jelentőségét – különösen az alulképzettek esetében. 

Gazdasági háttér

A 90-es évek közepétől a magyar gazdasági növekedés éves szintje 4% volt, ami a legnagyobb mértékű növekedési ráták között szerepel az Unióban. A munkaerő termelékenységének növekedése szintén jóval az uniós átlag felett van. Ugyanakkor a költségvetési hiány (2004-ben 5,4%) a várakozásokkal szemben nem csökkenni, hanem növekedni fog – 2005-ben várhatóan meghaladja a 6%-ot. Az egy főre eső GDP pedig jelenleg az uniós átlag 60%-a. A 2003-as átmeneti fellendülést követően a foglalkoztatás 2004-ben csökkent, az általános foglalkoztatási arány – messze elmaradva a lisszaboni célkitűzéstől – 56,8%-ra csökkent, miközben a munkanélküliség (2004-ben 6%) növekedett – igaz, még így is elmarad az uniós átlagtól. Az alacsony foglalkoztatás ugyanakkor a rendkívül alacsony aktivitási rátával párosul (2004-ben 60,5%).

A nemzeti reformprogramok háttere

A nemzeti reformprogramok rövid áttekintést nyújtanak a nemzeti szinten a 2005-2008 közötti időszakra tervezett makro- és mikrogazdasági valamint foglalkoztatási reformokról. E programokat a tagállamok először 2005 őszén dolgozták ki az Európai Bizottság által javasolt, és az állam- és kormányfők által jóváhagyott 24 integrált iránymutatásból álló csomag alapján, amely az Unió növekedést és munkahelyteremtést célzó lisszaboni stratégiájának keretében újrafogalmazott célkitűzések központi eleme. Ezen új munkamódszernek köszönhetően erősödött a Bizottság és a tagállamok közötti partnerség, új lendületet kapott a jólét fokozását célzó törekvés és lehetővé vált, hogy ebből a jólétből minél többen részesüljenek. Az új rendszer segítségével például könnyebben beazonosítható az a számtalan – a tagállamokban már most működő – sikeres és innovatív politika, amely minden tagállam számára tanulsággal szolgál, amelyet minden tagállam alkalmazhat, illetve elfogadhat.

 Következő lépések

A Bizottság most a tagállamokkal közösen azon fog dolgozni, hogy ösztönözze e kölcsönös tanulási folyamatot, támogassa a nemzeti reformprogramok végrehajtására irányuló tagállami törekvéseket és megvitassa e programok élénkítésének további lehetőségeit.

 

További információ: http://europa.eu.int/growthandjobs/index_en.htm

 



További hírek a Magyarország kategóriából