Elég Balmazújvárosig mennie, ha Jézuson gúnyolódó Hitlert akar látni

Akt.:
Elég Balmazújvárosig mennie, ha Jézuson gúnyolódó Hitlert akar látni
© Fotó: Molnár Péter
Balmazújváros – Öt zseniális művész öt évszázadon átívelő alkotásain jelenik meg a kisded Jézus, Szűz Mária s a Biblia világa.

December 31-ig látogatható az a nagyszabású kiállítás, melyen Marc Chagall, Salvador Dalí, Albrecht Dürer, Otto Dix és Martin Schongauer kétszáz csodálatos metszetét és litográfiáját tekinthetik meg az érdeklődők a balmazújvárosi Semsey-kastélyban.

Dicséret Lukács Lacitól

– Nagyon sokan jártak már nálunk a november 5-i megnyitó óta, a helyieken kívül főképp Debrecenből és Hajdúszoboszlóról, így elmondhatjuk, elégedettek vagyunk a látogatószámmal. Büszkeséggel tölt el minket, hogy folyamatosan bővül a múzeum baráti köre, s a közelmúltban a Tankcsapda frontembere, Lukács László is tiszteletét tette nálunk. „Kívánok még sok-sok hasonlóan színvonalas kiállítást!” – olvasható bejegyzése vendégkönyvünkben – árulta el Hűse László, a tárlat egyik kurátora. A kastélyban működő Semsey Andor Múzeum munkatársa elmondta, a tárlaton látható Schongauer és Dürer alkotások különösen fontosak, mivel művészettörténeti szempontból szervesen kapcsolódnak a következő, februárban nyíló tárlathoz.

Következik Rembrandt

– Az polgármester asszonynak és képviselő testületnek hála, tovább folytathatjuk az elkezdett szakmai munkát, s 2016-ban Rembrandt kiállítással lephetjük meg a kultúraszerető közönséget – tette hozzá. Hangsúlyozta: a holland mester volt az, aki tökélyre vitte a rézkarc technikáját. Míg Dürer főleg rézmetszéssel, addig Rembrandt már inkább jellemzően savas maratással dolgozott.
– Talán kevesen tudják, de Rembrandt festményeinek többségét rézkarcban is megörökítette, azok nyomatával „reklámozva” magát a megrendelőknek – lebbentette fel a fátylat a művész egy titkáról Hűse László.

Fotó: Molnár Péter Fotó: Molnár Péter ©

Az alapot Schongauer adja

A jelenleg látható kiállításra visszatérve aláhúzta, az 1450 és 1490 között alkotó Schongauer kora mestere volt, aki a keresztény ikonográfia minden jelképét felsorakoztatta. Az angyali üdvözlettől Jézus születésén át a Passióig mindent feldolgozott, s ezeket (illetve az egész tárlatot) a látogatók – amennyiben igénylik, természetesen külön díjazás nélkül – a múzeum munkatársainak segítségével részletesebben is megismerhetik. A Semsey-múzeum kollégái szívesen válaszolnak bármilyen kérdésre, vagy nyújtanak áttekintést a kiállított művekről a könnyebb befogadhatóság kedvéért – tette hozzá a kurátor. Schongauer már életében jelentős hírnévre tett szert, a kiállításon látható 84 metszetén keresztül pedig nemcsak a legfontosabb bibliai jeleneteket, de a szenteket is megismerhetjük. Utóbbiak ábrázolásánál megismerhetjük a rájuk jellemző attribútumokat, mint például az andráskereszt, Keresztelő Szent János szőrcsuhája, vagy Szent Bertalan kése. A nagy gondossággal készített művek megőrzése a Francia Nemzeti Könyvtár érdeme, ahol 1870-ben restaurálták az eredeti nyomólemezeket, s készítettek utánnyomatokat, többek között a Balmazújvároson láthatóakat is.

Az ötszáz éves metszet

A kiállítás egyik legfontosabb darabja az az eredeti metszet, melyet maga a nagy nürnbergi mester készített és nyomott 1511-ben (lásd alább). Dürer Szentháromság című több mint 500 éves alkotása (ami El Grecót is megihlette világhírű Szentháromságképe megfestésére) a múzeum nagytermében látható. A kurátor megjegyezte, a látogatást érdemes ott kezdeni, s az Otto Dix felkavaró műveit bemutató teremben befejezni. A hazánkban kevéssé ismert Dix önkéntes géppuskásként harcolta végig az I. Világháborút. Azt követően pedig a háború szörnyűségeinek művészi bemutatásában talált új életcélt. A náci Németország később munkáit megbélyegezte és a „degenerált művészethez” sorolta. A náci éra és a II. Világháború traumáit a balmazújvárosi tárlaton látható Máté evangéliuma című litográfiasorozatban örökítette meg. Egyik képén magát Hitlert is megjelenítve, mint Jézust gúnyoló embert.

A 20. századi alkotók

Schongauertől Dixig az út Chagall és Dalí munkáin át vezet. Utóbbi – mint azt az érdeklődők maguk is megállapíthatják – inkább a dekorativitásra, a színekre és formákra helyezte a hangsúlyt. Marc Chagall orosz-zsidó származású alkotó 40 ószövetségi történetet ábrázoló litográfiáján azonban a legszembetűnőbb, hogy szakít a megszokott ikonográfiával. Mint a kiállításról készült kiadványban dr. Gábor Anna, a Budapesti Zsidó Múzeum kurátora megfogalmazta, e képek középpontjában az ember áll, akinek istentől kapott feladata van, ami általában nagysága okán a két „szereplő” közötti konfliktushoz vezet.

HBN-SZFÁ


A kiállításról bővebben itt olvashat.









hirdetés