Éjféli harangzúgás advent kezdetén

Éjféli harangzúgás advent kezdetén
© Fotó: Magánarchívum
Debrecen – Vasárnap gyúlnak az első fények az adventi koszorúkon.

Advent első vasárnapja november 27-én lesz, ez a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete. A Szent András ünnepéhez legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésnapjáig tartó advent a keresztény kultúrkörben az előkészület ideje a karácsonyra. Az advent színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját, amikor rózsaszínt is szabad használni. A szó a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik, mégpedig kettős értelemben: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végezetével. Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a VII. században Nagy Szent Gergely pápa állapította meg négyben számukat, és 1570-ben V. Pius pápa tette kötelezővé az adventi időszakot a katolikus egyházban. Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, az emberek szigorú böjtöt tartottak, hajnali misére jártak.

Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A szokás a 19. században jött divatba, de gyökerei még a pogány korba nyúlnak vissza.

Az első, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt, és minden hétköznap egy fehéret, minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg. A négy gyertya a világosságot jelképezi, amely Jézus születése révén szétárad a Földön, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt szimbolizálja. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén. Adventhez több népi hagyomány kapcsolódik, például Luca székét is ekkor kezdték készíteni.

Debrecen főterén a város karácsonyfája mellett lesz lehetőség közös gyertyagyújtásra vasárnap 17 óra 30 perces kezdéssel.

HBN








hirdetés