Egyszer talán a Mikulás is drónnal jön majd rénszarvasok helyett

A kép Darth Vaderrel, ugyan fantasztikumot sugall, de a probléma nagyon is valóságos
A kép Darth Vaderrel, ugyan fantasztikumot sugall, de a probléma nagyon is valóságos - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – A távirányítással vezérelt repülő szerkezetek használata számos kérdést felvet, a szabályozás kezdetleges.

Bár hétköznapi értelemben repülő szerkezetekre használjuk a szót, drónnak tekinthető minden, ami pilóta nélkül, távolból irányítva közlekedik; és ez a távolság igen nagy is lehet, egy komolyabb drón akár 2,5 kilométerre, vagy 200 méter magasra is eltávolodhat, ahol már nem is látjuk – szögezte le elöljáróban Szilágyi Gábor, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója a „Sci-fi és jog? A jövő jogalkalmazási kérdései” címmel rendezett konferencián, amelyen a drónok felhasználásának jogi problémáiról tartott előadást.

Történeti érdekességként megemlítette, hogy az első drónnak tekinthetjük azokat a hőlégballonokat, melyeket az Osztrák-Magyar Monarchia 1849-ben küldött az olaszországi Velence fölé, és önkioldó bombát szállítottak. Azonban nem voltak irányíthatók, és a megváltozott szélirány visszasodorta őket a „feladónak”…

A civil drónok úgy tíz éve jelentek meg és éppen egy új iparág épül köréjük, hatalmas piaccal. Becslések szerint csak a légtérbe történő integrációig (a jogi keretek megteremtéséig) 100 ezer új munkahely jöhet létre, csak Európában, csak a gyártásukkal kapcsolatban – jegyezte meg az előadó, szavaiból azonban kiderült, hogy a kapcsolódó jogalkalmazás még igencsak kezdetleges.

Mit szállít?

– Az Európai Unióban a 150 kilogramm felszállási tömeg alatti járművekre vonatkozó szabályozás tagállami kompetencia; ezt a határt lényegében a katonai felhasználás miatt nevesítették. Bár terveznek közös szabályozást a drónokra, melyek többsége néhány kilogramm, a várható 2020-as bevezetés valószínűleg csúszni fog. Magyarországon az 1995-ös légi közlekedési törvény 2017. január 1-től életbe lépett módosítása nevesíti a pilóta nélküli légi jármű fogalmát, azonban a repülőgépmodelleket és a drónokat egy kalap alá veszi, ami nem szerencsés – mondta az előadó.

dr2

A hallgatók egy csoportja az előadáson | Fotó: Molnár Péter

– Konkrét dróntörvény nincs, egy tervezett törvénycsomag tartalmazza majd a vonatkozó szabályokat. Ebben szerepelne például, hogy ahhoz, hogy valakinek az ingatlana fölött elrepülhessen egy drón, a tulajdonos engedélyét kellene kérni. Ez elsősorban azt a célt szolgálná, hogy ne lehessen fotót, videót készíteni más ingatlanáról, csakhogy ehhez nem feltétlenül kell fölé repülni, mai technikával 50 méter magasságból 4-5 háztömböt is lefotózhatunk! – mutatott rá Szilágyi Gábor.

– Jogos védelem szempontjából szintén sajátos a helyzet: a jelenlegi álláspont szerint ha egy drón berepül az ingatlanunkba, és minket megfigyel, nem verhetjük le seprűvel, hanem jegyzői birtokvédelem-eljárást kell kezdeményezni.

Ha magas sövény biztonságában, akár fürdőruha nélkül napozunk, és megjelenik egy drón, nem túl életszerű, hogy jegyzőhöz szaladunk. Ezeket a kérdéseket rendezni kell!”

Tiltott zónák

A drónok használata is számost kérdést vet fel: amellett, hogy „egyszer talán a Mikulás is ezzel közlekedik rénszarvasok helyett”, a csomagszállításban lehet nagy szerepük; igen ám, de hogyan lehet fellépni az ellen, ha illegális csomagot visznek? Már most is vannak próbálkozások: egy karton cigi ukrán területről, vagy éppen börtönudvar fölé küldtek ily módon szintén cigarettát…

– Felelősség szempontjából milyen szabályok szerint ítéljük majd meg a drónok használatát? Általános felelősség, vagy a fokozott veszéllyel járó tevékenységekért való helytállás vonatkozik rájuk? A kialakulóban lévő gyakorlat utóbbi felé hajlik, csakhogy vannak drónok, melyek gyerekjátékok, tenyérben elférnek. Ha viszont egy komolyabb, mondjuk 8 kilo­grammos drón lezuhan, 180 km/órás sebességgel, 10 ezer Joule-nyi energiával csapódik be, ami elég nagyot üt. Úgy vélem, mindenképpen szükséges lesz majd súly és egyéb paraméterek alapján differenciálni a drónok között – hangsúlyozta az előadó.

UKRAINE-ANIMAL-NATURE-BEARS-ENVIRONMENT

Fotó: AFP / Sergei Supinsky

Mint elmondta, külföldön már vannak „no drone” zónák, ahol táblával is jelölik, hogy oda tilos ilyen eszközöknek berepülniük. Ez a gyakorlat várhatóan terjedni fog, és ez esetben akár kötelezni is lehetne a gyártókat, hogy a szoftverekbe építsék bele, hogy ilyen területekre ne is lehessen benavigálni a drónokat.

Rendszám nélkül

Említette a svédországi példát, ahol olyan szigorúra sikerült a drónok használatának szabályozása (különböző szakszolgálati engedélyekhez kötötték), hogy gyakorlatilag ellehetetlenítették azt.

– A jövő fontos kérdése a drónok regisztrációja, hiszen jelenleg nincs rendszámuk vagy bármilyen egyedi azonosító jelük, ezért ha esetleg kárt okoznak, nem tudni, kinek az eszközéről van szó.

Az Egyesült Államokban már regisztrálni kell a drónokat, 2015-ben 50 államban volt ez kötelező. Egyébként, a fegyvereket csak 6 államban kell, és míg azok évente 13 ezer halálesetért felelősek, a drónok egyetlen egyért sem!”

– mutatott rá Szi­lágyi Gábor.

Összefoglalásként Szi­lágyi Gábor hangsúlyozta: mindenképpen szükséges a drónhasználat jogi kereteinek megteremtése, a túlzott szigor azonban gátja lehet az iparág fejlődésének.

HBN–SzT


Fotó: unideb.hu
Debrecen - A Trónok harcától a Star Wars-ig – az államszervezet tudományos-fantasztikus problémáiról, a világűrbeli tulajdonszerzésről és a drónok felhasználásának jogi kérdéseiről is szó volt a Debreceni Egyetem tudományos konferenciáján. A „Sci-fi és jog? A jövő jogalkalmazási kérdései” című ta...








hirdetés