Egységbe formálják a megyei takarékszövetkezeteket

Akt.:
Egységbe formálják a megyei takarékszövetkezeteket
© Fotó: Matey István
Balmazújváros – Nem jár elbocsátásokkal a beolvadás, egy-egy fiók viszont megszűnik.

„Eljött az idő” a Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet számára: a pénzintézet a Hajdú Takarékba olvadva szűnt meg. – Az egyesüléshez az engedélyt a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa megadta, a cégbírósági bejegyzés július 31-i időponttal megtörtént – tudta meg a Napló Pénzes Lászlónétól, a Hajdú Takarék elnök-ügyvezetőjétől.

A végvárak vannak soron

A takarékszövetkezeteket érintő átalakulás lényegében a 2012-ben megfogalmazott orbáni doktrína jegyében megy végbe. A miniszterelnök akkor arról beszélt, hogy egy olyan új bankrendszer létrehozása a kívánatos, amelyben a pénzintézetek ötven százaléka magyar kézben van. A parlament 2013-ban fogadta el a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényjavaslatot, amivel lényegében megtörtént az államosítás. A jogszabály ugyanis rögzítette: az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, amit a rendszer átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére használ. Néhány hónappal később azonban privatizálták a részesedést: 9 milliárd forintért vásárolta meg a Magyar Takarék a Takarékbank 54,8 százalékos részvénycsomagját.

Azóta felgyorsultak az események, egymást érik a fúziók. Csongrád megyében például egyetlen nagy pénzintézetben egyesülnek a takarékok. Azok a takarékszövetkezetek viszont, amelyek kellően tőkeerősek voltak, bankká alakultak – megyénkben is –, így az integráción kívül maradhattak.

– A takarékszövetkezeti szektor valóban megérett a fejlesztésre. Ha a kis és bizonytalan sorsú takarékok a szövetkezetek akaratából integrálódnak, az ellen nem lett volna kifogásunk, hiszen a közös termék- és üzletpolitika a versenyképességet javítaná. Ez azonban nem lehet jogalap arra, hogy a teljes szektort államosítsák, majd reprivatizálják. A fúziók azonban kényszer és erőszak hatására történnek, miután a szektort kormányhoz közel álló üzletkörökhöz átjátszották – magyarázta érdeklődésünkre az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség és a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) álláspontját kifejtve Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára.

Üzleti megfontolás alapján

Pénzes Lászlóné úgy látja, a 2013-as törvényhozást követően jó irányba fordult a takarékszövetkezeti szektor, aminek a pozitív hatásait érzékelik, a Takarékbankkal pedig jó az együttműködés.

A balmazújvárosi takarék kapcsán kifejtette, a tárgyalásokat a Hajdú Takarék kezdeményezte 2014 októberében, végleges közgyűlési döntés pedig idén májusban született, ahol a tagok közel 80 százaléka képviselte vagy képviseltette magát. – A tulajdonosok üzleti megfontolások alapján, hatékonysági tanulmányok elvégzését követően döntöttek az egyesülés mellett. Célunk az volt, hogy egy jelentős mérlegfőösszeggel, saját tőkével rendelkező regionális pénzintézetet jöjjön létre – magyarázta. Mint mondta, az egyesülés révén – a párhuzamosságok felszámolásával – több területen takaríthat meg a társaság költségeket, illetve gyorsabban és hatékonyabban tud majd megfelelni a hitelintézetektől elvárt növekvő hatósági, szabályozási elvárásoknak, és növekednek a hitelezési lehetőségei is.

A balmazújvárosi takarék megszűnéséről levélben tájékoztatták a betéteseket. Felhívta a figyelmet, hogy a betétesek pénzét az egyesülés nem érinti. Annál is inkább – jegyezte meg –, mivel mindkét pénzintézet tagja a Takarékszövetkezetek Garanciaközösségnek, ami garantálja a megtakarítások védelmét az OBA-garancián felüli mértékben is.

Kérdésünkre az elnök-ügyvezető elmondta, az egyesülést követően a balmazújvárosi takarékszövetkezet 732 millió forint saját tőkéje hozzáadódik a Hajdú Takarék 3 milliárd 169 millió forintos tőkéjéhez. Az egyesülés nem jár elbocsátásokkal, mindkét takarékszövetkezet összes dolgozója továbbra is alkalmazásban marad, őket a Hajdú Takarék új szervezeti struktúrájában – szakmai képzettségüknek, munkatapasztalatuknak megfelelően – helyezik el.

– Szabó Zsolt László –


Négy egyesülésen túl

A Hajdú Takarék az elmúlt tizenegy évben három egyesülési folyamatot zárt le. 2004-ben a Hajdúsámson és Vidéke Takarékszövetkezet olvadt be, 2007-ben a Hajdúsági (Hajdúhadház) Takarékszövetkezettel egyesült, majd 2011-ben a Biharkeresztesi Takarékszövetkezet és a Biharnagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet integrálódott. A Hajdú Takarék vezetője szerint az egyesülések jótékony hatását az elmúlt időszak egyértelműen igazolta, ugyanis az egyesüléseket követően a Hajdú Takarék működési hatékonysága folyamatosan javult, a gazdálkodás eredményessége nőtt, és a saját tőkéje országosan is kiemelkedő szintre emelkedett. Kérdésünkre azt felelte, hogy jelenleg egyesülésről nem tárgyalnak más takarékokkal, néhány éven belül viszont elképzelhető, hogy a megyében egy takarékszövetkezet fog működni.

Túl közel egymáshoz

A Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet 1958. január 20-án nyílt meg, alapításában 162 balmazújvárosi lakos vett részt, többségük a helyi Földműves Szövetkezet vezetőiből és dolgozóiból került ki. A megszűnő takaréknak jelenleg 6 ezer számlavezetett ügyfele és hét fiókja van. Ezekkel együtt a Hajdú Takarék fiókjainak száma 33-ra nő. Mint megtudtuk, az egyesülés miatt mindkét takaréknak egy-egy fiókja szűnik meg (Hajdúszoboszlón és Debrecenben). Ennek oka, hogy azok túl közel esnek egymáshoz, és az egyik alacsony forgalmú is, ezért fenntartása nem jövedelmező.

Átalakulóban van a megyei takarékszövetkezeti szektor
Balmazújváros – Kistelepülésen vannak a fiókjaik – több mint 1400 –, alig kevesebb, mint a nagy bankoknak.




Sporthírek






hirdetés