Egyre súlyosabb lett az aszály

Egyre súlyosabb lett az aszály
© Fotó: Pixabay
Hajdú-Bihar – Második őszi hónapunk első napjain ismét magasnyomás alakította a térség időjárását. Bár egy-egy gyenge front az időszak elején még áthaladt felettünk, csapadékot alig hoztak az erősen kiszáradt talajokra. Másodikán és harmadikán ugyan sokfelé hullott kisebb eső, záporeső, de csak az északi tájakon fordult elő mérhető csapadék. Hajdú-Biharban általában 1 milliméter alatt maradt a lehullott eső, ami az őszi vetések fejlődéséhez kevés.

Tovább súlyosbodott az aszály, mely elsősorban az őszi vetésű és évelő mezőgazdasági kultúráinkat sújtja.

Második őszi hónapunk első napjain ismét magasnyomás alakította a térség időjárását. Bár egy-egy gyenge front az időszak elején még áthaladt felettünk, csapadékot alig hoztak az erősen kiszáradt talajokra. Másodikán és harmadikán ugyan sokfelé hullott kisebb eső, záporeső, de csak az északi tájakon fordult elő mérhető csapadék. Szabolcs megye északi felében 5–7 milliméter volt a jellemző mennyiség, délebbre 0–5 milliméter között változott a heti összeg. Hajdú-Biharban általában 1 milliméter alatt maradt a lehullott eső, csupán az északi peremvidékek mérhettek 1–3 milliméter közötti, azaz így sem számottevő csapadékot. Ezen felül a bőséges reggeli harmat nedvesítette még néhány tized milliméterrel a talaj felszínét, ez azonban őszi repce- és korai gabonavetéseink csíranövényeinek legfeljebb az életben maradásához elegendő, fejlődésükhöz kevés.

Nyárias meleg

A szárazságot fokozta a közben egyre magasabbra emelkedő hőmérséklet, hiszen az erőteljes lehűlés után immár déliesre, majd keletire forduló áramlással ismét enyhe léghullámok érkeztek Kelet-Magyarországra. A kora délutáni órákra eleinte 15, az időszak vége felé azonban már 20 és 25 °C-fok közé melegedett a levegő, nem egy helyen ismét „nyári napot” jegyezhettünk fel 25 °C-fokot meghaladó napi maximummal. Hajnalban csípős volt viszont a levegő, a Nyírségben újfent előfordult fagy, másutt legfeljebb a talaj mentén ereszkedett néhány órára fagypontig a hőmérők higanyszála, két méteres magasságban pedig 1–6 fok közötti minimumok voltak jellemzők. A napi középérték így is csakhamar 10, majd 15 °C-fok fölé tornászta magát, s az egyébként kellemesen napos, csendes vénasszonyok nyarában csak a még mindig 1,5–2,5 milliméterre rúgó napi párolgás következtében tovább szikkadó talaj szeghette a mezőgazda kedvét.

agr_cKattintásra nagyobb méretben

Valójában sok helyütt már csupán a talaj felső rétege tudott további vizet veszíteni, lejjebb alig van hasznosítható nedvesség, s a felszín is csak a legutóbbi csapadék nedvességét őrizte ideig-óráig. Egy méter mélységű szelvényt vizsgálva mintegy 130–160 mm a hiányzó mennyiség a szabadföldi vízkapacitáshoz képest, a művelt rétegben csak Szabolcs megye keleti felében, illetve Hajdú-Bihar északi tájain van számottevő nedvesség, másutt e 15-20 cm mély réteg is csaknem kiszáradt. A betakarításra váró kukorica, napraforgó számára kedvező a száraz idő, a jó termésminőség szinte garantált, a gyökérzöldségek kiforgatása, ásása viszont a kötöttebb talajokon nehézkes. Az esedékes őszi szántás és a kenyérgabona talaj-előkészítése, majd vetése ugyancsak akadályozott, kelésük pedig szinte lehetetlen ilyen alacsony nedvességtartalom mellett.

– Debreceni Egyetem, AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –