Egyre közelebb kerülünk az autópályához

Egyre közelebb kerülünk az autópályához
Magyarországnak köszönhetően Nagyvárad és a bihar térség romániai része is egyre közelebb kerül az autópályához: tegnap adták át az M35-ös autópálya Debrecen és Berettyóújfalu közötti szakaszát. A munkálatok folytatódnak a román-magyar országhatárig.

Jelentős román és magyar sajtóérdeklődés mellett adták át az M35-ös autópálya, valamint az M4-es autópálya Debrecen és Berettyóújfalu közötti szakaszát, ami egyelőre csak a térségben élőknek hoz majd fellendülést, de mivel az az a közlekedési útvonal, mely 2020-ig eléri a román–magyar határ is, ezért az országhatár innenső részén élők számára is fontos momentumnak számít a tegnapi avatás. Az ünnepi eseményen felszólalók mindegyike kiemelte azt, hogy 2020-ig ez az autópálya eléri a román–magyar határt, illetve kifejezték reményüket, hogy addigra Románia is elkészül az autópályához való csatlakozással. Elsőként Palkovics László magyar innovációs és technológiai miniszter szólt a politikusokból, a térségbeli polgármesterekből és a sajtó képviselőiből álló hallgatósághoz, aki elöljáróban kiemelte azt, hogy a magyar kormány gazdaságfejlesztési stratégiájának egyik része a közlekedési rendszer fejlesztése. Ennek keretében azt a célt tűzték ki, hogy az ország bármely pontjáról harminc percen belül legyen elérhető egy négysávos útszakasz, és a megyei jogú városokat bekössék az ország vérkeringésébe. A másik célkitűzés az, hogy minden autópálya-szakaszt megépítsenek az országhatárig, hiszen, mint fogalmazott, „minél több szállal kötődünk másik országokhoz, ez nagyon fontos a gazdaság fejlesztése szempontjából; ezek az utak hatalmas lökést adnak a helyi gazdaságnak, támogatják az idegenforgalmat”. A miniszter példaként említette ebben a vonatkozásban a BMW idei döntését, mely szerint Németországon kívül az első európai gyárukat Debrecenbe telepítik, ami jelentős mértékben Debrecen közlekedési elérhetőségének köszönhető.

Stratégia

A továbbiakban a miniszter kijelentette: „Nem állunk meg: 2020-ban a Nagykerekiig épülő második ütemmel létrejön a Debrecen-Nagyvárad gyorsforgalmi összeköttetés. Bízunk abban, hogy a román oldalon szintén meg fog történni ennek az autópályáénak az építése”. A miniszter kiemelte, hogy az M35 és az M4 autópályák most átadott és épülő szakaszai a Balti-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Via Carpatia út részei, mely az EU keleti határa mentén Litvániától Törökországig vezet majd és bővíti az Unió keleti részének észak-dél irányú gyorsforgalmi kapcsolatait. „2021-ig Magyarország elsőként építené ki a Via Carpatia rá eső szakaszát. A magyar kormány 2030-ig előretekintő terve az, hogy a szomszédos országokkal összefogva a Kárpát-medence legyen Európa leggyorsabban fejlődő gazdasági és kereskedelmi övezete; az itteni útfejlesztések ehhez egyértelműen hozzájárulnak” – vázolta a terveket a miniszter.

Gyógyuljanak a sebek

Cseke Attila szenátor beszédében kiemelte, hogy a magyar határ túloldalán élőknek is régi álma, hogy autópályával rendelkezzen. „Mi azt gondoljuk, ennek az autópályaszakasz-átadásnak van egy specifikuma is, hiszen egy újabb szakasszal közelebb kerültek az erdélyi magyarok az anyaországhoz és közelebb került egymáshoz Magyarország és Románia. Nagyon sok közös út van a két ország között, nagyon sok közös út kell legyen románok és magyarok között, és van egy közös út a külhoni magyarok és az anyaország között. Biztos vagyok benne, hogy a határra leérkezik 2020-ra az autópálya, és azt reméljük, hogy Romániában is sikerül addigra megépíteni az autópálya-szakaszt, és akkor lesz autópálya szintű összeköttetés Románia és Magyarország között.” Az RMDSZ külön közleményben idézi Cseke Attilát, aki a tegnapi átadás kapcsán kifejtette: „Egy lépéssel közelebb állunk ma ahhoz, hogy megépüljön a Magyarország és Románia úthálózatait összekötő gyorsforgalmi kapcsolat. Az autópálya-hálózat bővítése mindig prioritás volt az RMDSZ számára, hiszen hatalmas a hiány ezen a területen. A schengeni csatlakozást megelőző időszak egy jó alkalom arra, hogy a román hatóságok is pótolják mulasztásukat ezen a területen”. Vitányi István magyarországi parlamenti képviselő történelminek nevezte a tegnapi napot, hiszen a bihari térség évtizedek óta vár az autópályára. Hogy mennyire fontos beruházás ez a térségben élők számára, azt a képviselő számadatokkal érzékeltette: 2018 januárja és december 16. között több mint ötmilliós nagyságrendű volt a személyforgalom a határon, akik 2444 ezer járművel közlekedtek, ebből 956 ezer kamion volt. Ez a beruházás nemzetstratégiai szempontból is jelentős, fejtette ki a politikus, hiszen mint fogalmazott: „Trianon elvágta mind a vasút-, mind a közúti közlekedést, most ennek az autópálya-szakasznak a megépítésével közelebb kerültünk ahhoz, hogy a trianoni sebek picit gyógyuljanak”. Nagy Róbert, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója a beruházás műszaki adatait ismertette, majd a négy felszólaló átvágta a beruházás avatószalagját.

Pap István